A külügyminiszter a Magyarország első évtizede az Európai Unióban 2004-2014 című könyv hétfői budapesti bemutatóján azt mondta: a következő években folytatódik az Európai Unió eddigi szerves fejlődése, egyes területeken lehet előrelépés, másokon pedig visszalépés.

A Magyar Külügyi Intézetben tartott rendezvényen a tárcavezető úgy vélekedett, hogy valószínűleg egyben marad az EU, nem omlik össze, de marad a többsebességes Európa, és ez elkerülhetetlenné teszi a többszintes Európa kialakulását. Mindezt a tagállamok közötti eltérések, az ütköző politikai filozófiák okozzák - tette hozzá.

A külügyminiszter felidézte, hogy évekkel ezelőtt négy forgatókönyvet vázolt fel az EU jövőjével kapcsolatban: vagy minőségi ugrás következik be az integrációban, vagy összeomlik, vagy lassú, folyamatos fragmentálódás lesz, esetleg lassú építkezés. Mivel Európát már hat évtizede az utóbbi jellemzi, vélhetően ez lesz a helyzet a jövőben is - mondta.

Úgy látja, létezik európai civilizáció, kultúrkör, identitás és értékközösség. Lehetnek éles viták az értékekről, de nagyon erős érték- és érdekközösség van Európában. Az unióban a politika az elsődleges, ez határozza meg a fő irányokat, és a politika mindig az érdekek és értékek egyensúlyára próbál építeni. Vagyis minden eltérés ellenére tovább halad az integráció - magyarázta.

A külügyminiszter megjegyezte: a tagállamoknak gyakran ellentétesek a szempontjaik, a megközelítéseik, és ez kizárja a minőségi ugrást.

Martonyi János emlékeztetett: a rendszerváltoztatás egyik fontos igénye, követelése volt, hogy Magyarország mielőbb kapcsolódjon be az európai integrációs folyamatba, a magyar értelmiség már 1956-tól táplálta ezt a reményt.

Felidézte, hogy 1990 nyarán Antall József miniszterelnök egyik első útja Brüsszelbe vezetett, és az ott átadott dokumentumban már szerepelt, hogy Magyarország mielőbb az európai közösség teljes jogú tagja akar lenni. 1994-ben benyújtották a csatlakozási kérelmet, 1998-ban kezdődtek meg a tárgyalások, és 2001-ben áttörés következett be, amikor lezártak négy fontos fejezetet, és ezzel voltaképpen a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos érdemi kérdések eldőltek - sorolta. Hozzátette: a 2004-es csatlakozás többé-kevésbé reális dátum volt.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben sokan értékelték a csatlakozás óta eltelt éveket, és úgy tűnik, az elmúlt tíz év mérlege a régi és az új uniós tagállamoknak egyaránt kedvező.

2004 történelmi fordulópont volt az országnak és az EU-nak, az unió gazdaságilag és politikailag is megerősödött, és Magyarország újra a helyére került - mondta. Hozzáfűzte: Magyarország a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb térségéhez csatlakozott.

Szűcs Tamás szerint az egyik legnagyobb eredmény az, hogy már nem a magyarok feje felett születnek a döntések, hanem részt vehetnek a döntéshozatalban. Árnyalja a képet - tette hozzá -, hogy míg Magyarország 2004-ig gyorsabban növekedett, mint a többi hasonló helyzetben lévő ország, utána az alacsonyabb szintről induló országok beérték vagy megelőzték.

A könyvet Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója szerkesztette. Mint mondta, a cél az volt, hogy a kötetben a magyar uniós tagság első tíz évét értékeljék.