Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kedden nyilvánosságra hozott döntés elsőfokú, Magyarországnak lehetősége van a bíróság nagykamarájához fordulni az ítélet miatt. Megjegyezte, a strassbourgi testület nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács (ET) szerve, amely nem kötelezheti az országokat arra, hogy a jogszabályokat megváltoztassák.

A politikus úgy értékelte, hogy a testület közvetett jogsérelmet állapított meg, lévén az egyházak anyagi támogatásáról szó. Emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel "a bizniszegyházakat" akarták kiszűrni.

A bírák azt mondták ki, hogy Magyarországnak lett volna más lehetősége arra, hogy ezeket az egyházakat "enyhébb" módon - mint az újbóli nyilvántartásba vétel - kiszűrni, de azt nem mondták meg, mit lett volna ez a mód - közölte.

Rétvári Bence szerint azt kell tanulmányozni, hogy nagyon sokszor változott a törvényi szabályozás az elmúlt időszakban, és az ítélet az első verziókat figyelembe veszi, de lehetséges, hogy a most hatályos alaptörvényi és sarkalatos törvényi rendelkezéseket meg nem.

Lehet, hogy most már a megváltozott jogszabályok miatt nem is aktuális ez az értelmezés, de ezt az ítélet pontos tanulmányozása után tudják csak megmondani - tette hozzá.

Felidézte, hogy az ET másik intézménye, a Velencei Bizottság kimondta, a most hatályos egyházügyi törvény rendkívül széles és liberális terepe a vallásszabadságnak.

Rétvári Bence beszélt arról is, hogy május 6-ára biztosan összeáll az új Országgyűlés, már csak azért is, mert az alaptörvény alapján a köztársasági elnöknek harminc napon belül össze kell hívnia a parlament alakuló ülését.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pert több, státusától megfosztott vallási közösség indította.