A KISZ két hét múlva esedékes XII. kongresszusának előkészítéséről tárgyalt a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről, amelyen ugyancsak az ifjúsági mozgalom jövőjével foglalkoztak.

Tárgyaltak a megújuló ifjúsági mozgalom vezetőiről is. A legtöbben ismét Nagy Imrét, Kiss Pétert, a KISZ budapesti bizottságának első titkárát és Gyurcsány Ferencet, a KISZ KB titkárát ajánlották.

Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc azonban nem vállalkozott a tisztség betöltésére. Kiss Péter azzal indokolta döntését, hogy úgy érzi, a fővárosi mozgalomban van rá szükség, Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta: jelenleg kisebbségben van azzal a véleményével, hogy egy új baloldali ifjúsági politikai szövetséget kellene létrehozni.


Folytatják a vízlépcső elleni aláírásgyűjtésüket a Duna-mozgalmak és a független politikai szervezetek. Közleményükben arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarország történetében most először nyílik lehetőség arra, hogy a társadalom szabadon és közvetlenül befolyásolhassa egy országos jelentőségű ügy kimenetelét.

Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárd forintot nem szabad erre az elhibázott célra pazarolni - mutat rá a Duna-mozgalmak közleménye.


Norvég tudósok mérései nem jeleztek nukleáris szivárgást a norvég partoktól 500 km-re két napja elsüllyedt szovjet tengeralattjáró környékén. Szovjet közlés szerint a reaktorokat még a hajótest elmerülése előtt leállították.

A norvég televízió katonai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy a 100 tagú személyzetből 50-60 ember veszthette életét, mert szemtanúk arról számoltak be, hogy a helyszínre érkező szovjet hadihajók csak 20-25 katonát vettek fedélzetükre a mentőcsónakokból.


Az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint sem jelent nukleáris veszélyt az elsüllyedt szovjet tengeralattjáró. Brent Scowcroft nyilatkozott az amerikai külpolitika várható módosításáról is.

Hangoztatta: egy nagyhatalom politikájában nincs szükség drámai váltásokra. Mint mondta, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár kétségtelenül az átalakulás elszánt híve, ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy egy reformoktól megerősödött Szovjetunió nem jelenthet-e veszélyt a Nyugat számára.