Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Együtt vagy külön?

Az InfoRádió értesülése alapján vagy közösen alakít frakciót a baloldali összefogás vagy csak a szocialistáknak lesz közülük önálló képviselőcsoportja az új Országgyűlésben. De várhatóan az Együtt-PM nem alakít frakciót az új Országgyűlésben.

A házszabály értelmében Országgyűlési frakciót csak ugyanazon párt tagjai alapíthatnak, minimum 5 képviselővel. A közös listával bejutó pártok közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak, tehát az MSZP, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt - a házszabályt jól ismerő források szerint - vagy együtt alakít frakciót, vagy csak a 29 mandátumot szerzett szocialisták alakíthatnak saját képviselőcsoportot, a többi pártnak ugyanis nincs meg az ehhez szükséges számú mandátuma.

Így a DK 4 képviselője és Fodor Gábor függetlenként ülhet be a patkóba, az önálló politizálást - tehát a frakció nélküli szerepet - már korábban bejelentő - négy Együtt-PM-es képviselő mellé. Várhatóan a Fidesz-KDNP frakciószövetség mellett tehát önálló képviselőcsoporttal csak az MSZP, a Jobbik és az LMP rendelkezhet az új Országgyűlésben, kilenc képviselő pedig függetlenként kezdheti meg, vagy folytathatja a munkát.

A független képviselők persze csatlakozhatnak is valamelyik frakcióhoz, amennyiben a képviselőcsoport szívesen látja őket, ám a házszabály szerint ehhez is el kell telnie fél évnek.

Közben kiderült, az Együtt-PM várhatóan nem alakít frakciót az új Országgyűlésben.

Szigetvári Viktor, a pártszövetség társelnökét az InfoRádióban azt mondta:

"Nem szabad trükközni ebben a kérdésben, a választások eredménye egyértelmű, a választók döntése egyértelmű, de az egészen biztos, hogy az Országgyűlésben, hogyha 4 képviselőnk van, akkor 4 képviselőnk lesz. Ha ezzel nem lehet frakciót alakítani, akkor nem fogunk. Nem kívánjuk ez ügyben átverni a választókat, nem is tárgyaltunk ebben az ügyben senkivel."

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az ATV-nek nyilatkozott arról, hogy a héten kezdődnek meg az egyeztetések az esetleges frakció ügyében.

"Természetesen azt szeretném, hogy legyen frakciónk" - mondta. " De az is világos, hogy egy olyan frakcióban, amelyben más politikai áramlatok, színezetek is megjelennek, ott egy sor kérdés is felmerül, és nem tudom, hogy mi van a többi kollegának a fejében".

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában úgy fogalmazott: hivatalosan még egyik párttal sem tárgyalt a frakcióalakításról, ám arra törekszik, hogy pártját önállóan képviselhesse az Országgyűlésben. "Azért szögeztem le, hogy az önálló liberális politikát akarjuk képviselni, mert olyan formát fogunk ehhez választani, amely ezt lehetővé teszi és ma még ezt nem tudom megmondani, hogy ez mi lesz pontosan."

Mindez azonban a házszabály alapján okafogyottá válhat, hiszen a dokumentum értelmében csak ugyanazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnak frakciót, ami a közös listát állító pártokra, tehát az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP esetére is vonatkozik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×