- közölte a párt pénteken az MTI-vel. A közlemény Schmuck Andor pártelnökre hivatkozva jelezte: 18 megyében és a fővárosban indul szociáldemokrata képviselő az áprilisi országgyűlési választásokon.

A Szociáldemokraták a visszajelzésekre hivatkozva úgy vélik: a "8 óra munka - 8 óra pihenés - 8 óra szórakozás" program valós megoldásokat javasol a szegénység elleni küzdelemben és európai irányt mutat a rászorulók, a bérből, fizetésből élők, nyugdíjasok életminőségének javítása érdekében. Felidézték: a párt a rászorultak megsegítésére fordítja a kampányköltségekre kapott állami támogatást.

Kitértek arra is: csütörtökön megérkezett a londoni székhelyű Szocialista Internacionálé titkárságához a párt tagfelvételi kérelme, s már múlt hétvégén formálisan bekapcsolódtak a Progressive Alliance munkájába.

A kölcsöntörlesztési nehézségekkel küzdő devizahitelesek megsegítéséért tüntetett a Jobbik Nyíregyházán pénteken délután. A város központjában lévő Kossuth téren néhány tucat demonstráló előtt Gyüre Csaba, a parlamenti párt alelnöke beszédében követelte, a kormány hozzon azonnali intézkedést "a magas forintárfolyam miatt egyre nagyobb bajba került családok megsegítésére".

A pártvezető a tüntetés előtt az MTI-nek elmondta, hogy ezen a héten összesen száz településen szervez demonstrációt a Jobbik, hogy felhívja a figyelmet a devizahitelesek tarthatatlan helyzetére.

A Fidesz abban bízik, hogy Mesterházy Attila Zalaegerszegen végre elmondja, mit tud Simon Gábor százmillióiról - hangoztatta Vigh László, a kormánypárt képviselőjelöltje pénteken, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének fóruma előtt.

Vigh László a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem bejáratánál, Mesterházy Attila lakossági fórumát megelőzően azt mondta: abban bízik, hogy "24 nap bujkálás után talán éppen itt lesz Mesterházy Attila nagy pillanata, amikor felhagy a tereléssel, férfiasan kiáll a magyarok elé, és elmondja őszintén, mit tud Simon Gábor eltitkolt százmillióiról". Mit mondott neki valójában Simon, amikor négyszemközt beszéltek? - tette fel a kérdést a fideszes politikus.

Mesterházy Attila nem menekülhet a kérdések és a felelősség elől, mert Simon Mesterházy "közvetlen helyettese, bizalmasa, sőt jobbkeze volt idáig". Ha "tovább falaz neki, az azt jelenti, hogy eszébe sem jut megújítani a szocialista pártot" - fejtette ki Vigh László.

"Ha nem vall színt a Simon-botrányban, akkor ő ugyanazokkal képzeli el a kormányzást, akik már egyszer minden idők legkorruptabb kormányzását hajtották végre együtt" - jelentette ki a fideszes jelölt.

Sajtótájékoztatója közben a háttérben nagyméretű molinót feszítettek ki "Attila, honnan van a 240 millió?" felirattal, illetve távolabb 15-20 demonstráló kisebb táblákat felmutatva állt egyebek közt "Pártpénz a 240 millió?" és "Nem akarunk adóemelést!" szövegekkel. A fideszes sajtótájékoztató alatt, Vigh László közelében a szocialisták is kifeszítettek egy narancsszínű molinót, amelyen az állt: "Titkos hangfelvétel bizonyítja: fideszes trafikmutyi; ezért felelni fogtok!".

Simon Gábor volt szocialista politikust február 18-án gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség, amely a volt országgyűlési képviselőt az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettével, valamint két rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével gyanúsítja. A Magyar Nemzet február 4-én forrásmegjelölés nélkül írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemondott, kilépett a pártból, visszalépett a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemondott parlamenti képviselői mandátumáról.

Az LMP is országos listát állít a tavaszi országgyűlési választáson - jelentette be pénteki, a Nemzeti Választási Iroda előtt tartott sajtótájékoztatóján Schiffer András társelnök, miután leadta az ehhez szükséges dokumentumokat.

A társelnök szerint az egyéni választókerületekben is jól állnak, hétfőre vagy akár már vasárnapra mind a 106 jelöltjük összegyűjtheti a szükséges ajánlásokat. Úgy tűnik, hogy 2010-el szemben most minden egyéni választókerületben indítanak jelöltet - mondta.

A politikus azt is elmondta, úgy látja, hogy szervezetileg erősebbek, mint négy évvel korábban, Budapesten például "valamennyi egyéni választókerületünk áll", aktivistáik pedig "elkezdték megszállni" azokat a vidéki településeket, ahol eddig nem gyűjtötték be az ajánlásokat.

Kérdésre válaszolva jelezte, hogy számításaik szerint kilencven körzetben már összegyűjtötték az ajánlásokat, és vagy le is adták azokat vagy még további biztonsági tartalékot képeznek. Hozzátette, körülbelül 15 körzeten "kell még dolgozni" például Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben.

Schiffer András bejelentette, közéleti személyiségeket kértek fel, hogy vállaljanak szimbolikus szerepet listájuk 120-132. helyein. A lista utolsó helyét - 2010-hez hasonlóan - Meszerics Tamás, az LMP EP-listavezetője foglalja el, az utolsó előttit pedig Ertsey Katalin, országgyűlési képviselő. A frakcióvezető további neveket is felsorolt a lista végén állók közül: az LMP színeiben indul Adamik Mária szociológus, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, Kardos-Horváth János zenész, Nagy Bandó András humorista, Kukorelly Endre író, volt országgyűlési képviselő, Szikinger István alkotmányjogász, Keszei Borbála operaénekes és Váczi Zoltán egykori válogatott labdarúgó.A Fidesz választ vár Mesterházy Attila szocialista pártelnöktől arra a kérdésre, tudta-e, hogy átverés volt a 2006-os áfacsökkentési akciójuk - közölte a kormánypárt kommunikációs igazgatója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Kocsis Máté felidézte, hogy 2006 januárjában a szocialisták áfacsökkentési kampányt indítottak, áfavédjegyet adtak azoknak a boltosoknak, akik olcsóbban árulták termékeiket. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök őszödi beszéde óta azonban tudható, hogy az MSZP végighazudta a 2006-os parlamenti választás kampányát, és "azóta tudjuk", az áfacsökkentés is "csak egy hazugság volt", hiszen a választás után áfaemelést jelentettek be, majd jöttek az újabb és újabb megszorítások - mondta.

Az áfacsökkentési akció egyik főszereplője államtitkárként Mesterházy Attila volt, akinél "egy áfakukacos címen kellett jelentkezniük" és védjegyet igényelniük a kiskereskedőknek - tette hozzá a fideszes politikus, aki emlékeztetett: Balatonőszödön Gyurcsány Ferenc maga ismerte el, hogy az ország gazdasági helyzete nem tette volna lehetővé az áfacsökkentéshez hasonló intézkedéseket, sőt azt is bevallotta, már a választások előtt készültek a megszorításokra, de terveiket szándékosan eltitkolták.

Kocsis Máté ezek alapján több kérdést is feltett Mesterházy Attilának, így például azt, hogy látta-e azokat a papírokat, amelyeket a választások előtt nem volt szabad a közvélemény tudomására hozni, illetve tudta-e, hogy az egész áfacsökkentés hazugságon alapszik.

"Miközben az áfakukacos e-mail címét olvasgatta, jó szándékú, de becsapott kiskereskedők levelei között bogarászott, tudta-e, hogy hazugságban tartja őket?" - kérdezte a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki szerint ha Mesterházy Attila mindezt nem tudta, akkor Gyurcsány Ferenc valószínűleg neki is hazudott.

Ennek fényében az is kérdés, honnan tudható, hogy Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc a mostani kampányban nem hazudik, nem a választók becsapására készül - mondta Kocsis Máté.

A legutóbbi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány letette a fegyvert az államadósság elleni harcban - mondta pénteken, Győrben, sajtótájékoztatón Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője. "Az Orbán-kormány háromszor háromezer milliárddal adósította el Magyarországot" - jelentette ki a politikus, megjegyezve, hogy Magyarország államadóssága soha nem látott mértékbe emelkedett január végére.

Mint mondta, ennyivel magasabb az államadósság, mint a kormányváltáskor, ugyanekkora összeg a magán-nyugdíjpénztárak "elkobzott" és elköltött vagyona, és a paksi erőmű bővítésére felveendő kölcsön is.

Ez utóbbit, tette hozzá, kétszer akkora áron veszi fel, mint amennyiért a "sokat szidott és korábban visszafizetett" IMF-hitelhez jutott. Ennek visszafizetésére szavai szerint 21 éven keresztül minden magyar családnak évente 100 ezer forintot kell majd törlesztenie, "azért, hogy kétszer olyan drága áramot vegyünk, mint amennyibe ma kerül az elektromos áram".

"Ez az új magyar átok: harcoljon érted a kormány, és akkor a végén vereséget szenvedsz" - jelentette ki Bajnai Gordon.

A Demokratikus Koalíció lehetővé tenné, hogy az azonos nemű párok összeházasodjanak és gyermeket fogadjanak örökbe, a baloldali összefogásban azonban kisebbségben van ezzel - közölte Gyurcsány Ferenc pártelnök pénteken sajtótájékoztatón.

A Magyar Nemzet pénteken egy a birtokába került hangfelvétel alapján írt arról, hogy nemcsak a homoszexuális párok házasságát iktatná törvénybe Gyurcsány Ferenc, hanem gyermekek örökbefogadását is lehetővé tenné számukra, erről szóló javaslatukat - mint a Bibó István Szakkollégium rendezvényén a DK elnöke elmondta - csak azért nem nyújtották be, mert "nem akarják megzavarni az összefogást".

A volt kormányfő sajtótájékoztatóján kérdésre kifejtette: a DK számára nem a "homoszexuális propagandát" büntető Oroszország, hanem a melegek házasságát engedélyező Nagy-Britanna, Dánia, Hollandia, Svédország és Spanyolország a minta. Emlékeztetett arra, hogy Molnár Csaba, a DK alelnöke már 2012-ben bejelentette, az LMBTQ-szervezetekkel való egyeztetés után a melegházasságot engedélyező törvényjavaslatot nyújtanak be.

Gyurcsány Ferenc ugyanakkor hangsúlyozta, felmérések szerint a magyarok kétharmada-háromnegyede elutasítja az azonos neműek házasságágát. A baloldali összefogás pártjai közül "a többség a magyar lakosság többségével ért egyet", és nem kíván a regisztrált élettársi kapcsolatnál tovább menni. Vagyis a DK, ahogy a kettős állampolgárság és a vatikáni szerződés ügyében is, kisebbségben van - közölte.

A volt miniszterelnök hozzátette: ezt tudomásul vették, és arra számítanak, hogy a helyzet akkor sem változik meg, ha kormányra kerülnek. Ezért ha az Összefogás győz a választáson, a melegházasság engedélyezése valószínűleg nem kerül a parlament elé - mondta, ezt azzal magyarázva: nem helyeslik, hogy fontos jogszabályokat a kabinet helyett a képviselők kezdeményezzenek. A kormányban pedig nem lenne többsége a melegjogok bővítésének.

Ha viszont ellenzékbe kerülnek, a DK frakciója - azzal a szándékkal, hogy legyen vita - benyújtja az erről szóló javaslatot az Országgyűlésnek - tudatta.

A következő kormányzati ciklusban minden területen radikálisan csökkenteni kell, ahol lehet, ott pedig meg kell szüntetni a várólistákat az egészségügyben - közölte Mesterházy Attila pénteken Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje a Kanizsai Dorottya Kórház épülete előtt a pártszövetség egészségügyi programjáról azt mondta, hogy az három fő szakmai területre koncentrál: a gyermekegészségügyre, valamint a rákos, továbbá a szív- és érrendszerei betegségek gyógyítására és megelőzésére.

Hozzátette, hogy minden területre kiterjedően szeretnék elérni az "elviselhetetlenül hosszú", országos átlagban 12-14 hónapos várólisták csökkentését, ami finanszírozási, szervezési kérdést is jelent.

Mesterházy Attila azután tartott sajtótájékoztatót, hogy megtekintette a nagykanizsai kórházban végzett fejlesztéseket. Beszéde alatt a közelben tizenöt-húsz tüntető állt csendben, és egyebek mellett "Gyurcsány bábja vagy!", "Hol bújkáltál, Attila?" és "Ati, honnan van a 240 millió?" feliratú táblákat tartott a magasba.

A szocialisták elnöke a nagykanizsai beruházásról elismerően nyilatkozott, kiemelkedőnek nevezte az ötmilliárdos beruházást. Úgy fogalmazott, hogy ha minden magyar kórházban hasonló informatikai, műszertechnológiai fejlesztést lehetne végrehajtani, a betegek sokkal gyorsabban kaphatnának jobb ellátást.

Megítélése szerint a nagykanizsai kórházfejlesztés azért is példaértékű, mert még a szocialista kormányok idején kezdődött és a mostani működése alatt fejeződött be, ugyanakkor további pályázatok is az itt élők ellátását segítik majd.

Kijelentette: "tudomásul kell venni, hogy több pénzt kell az egészségügybe beletenni". Korábban a jelenlegi kormány is több forrást ígért, "de éves szinten 100 milliárdot vettek ki az egészségügyből", amit pótolni kell - tette hozzá.

Az egészségügy "olyan innovatív ágazat, ahol mindig több pénzre lesz szükség", mert nő az emberek átlagéletkora, idősödik a társadalom, és mindig újabb technológiák, gyógyszerek jelennek meg, amelyeknek a költsége magasabb - mondta el a szocialista politikus.

Mesterházy Attila nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy egyetért-e Gyurcsány Ferenc javaslatával, amely szerint törvénybe kellene iktatni a homoszexuálisok házasodási és örökbefogadási lehetőségét. Közölte: ez csak a Demokratikus Koalíció programjának része, "ebben vita van az Összefogás pártjai között". A szocialisták a regisztrált élettársi viszonyt támogatják, ugyanakkor fontosnak tekintik a társadalmi tudatformálást is ebben a kérdésben. Nem lehet egyik pillanatról a másikra olyan lépéseket megtenni, amelyek "a többség számára adott esetben nem elfogadottak", még akkor sem, ha Európa egyik része ebbe az irányba halad - közölte.

Az őszödi beszéddel kapcsolatban feltett kérdésre a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje azt mondta: számára egy új elem fordult elő az elmúlt napokban, az, hogy a Fidesz beismerte, "tudott az őszödi beszédről, sőt megkapta, és szervezte a kiszivárogtatását". Szerinte közvetve vagy közvetlenül "ez is hozzájárult azokhoz a zavargásokhoz", amelyek 2006-ban kitörtek, "így ebben valamiféle felelőssége van a Fidesznek" - jelentette ki Mesterházy Attila.A Fidesz-KDNP után a baloldali összefogásnak is mind a 106 egyéni választókerületben van nyilvántartásba vett indulója az áprilisi országgyűlési választáson: a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szerint az illetékes választási bizottságok péntek kora délutánra mindenhol nyilvántartásba vették az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP-szövetség jelöltjeit.

A www.valasztas.hu 14.30-as adatai szerint az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP-szövetségnek 106 nyilvántartásba vett jelöltje van. Utolsóként a Pest megyei Dabas választókerületéből rögzítették az ellenzéki jelöltek nyilvántartásba vételére vonatkozó adatokat.

Ezzel biztossá vált, hogy mint a 106 egyéni választókerületben lesz kihívója a baloldali összefogás részéről a kormánypárti jelölteknek. A harmadik legtöbb, 103 nyilvántartásba vett jelöltje a Jobbiknak van, az LMP-nek 45, A Haza nem Eladó Mozgalom Pártnak 27, a Munkáspártnak 24, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösségnek és a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának 20-20 hivatalos jelöltje van; további 25 jelölőszervezetnek ennél kevesebb.

A www.valasztas.hu adatai szerint péntek kora délutánig 953 jelöltet jelentettek be, köztük van a már 581 nyilvántartásba vett jelölt, a többiekről a bizottságok még nem döntöttek.

Az egyéni választókerületekben azok a jelöltek indulhatnak, akik március 3-án 16 óráig összegyűjtöttek 500 érvényes ajánlást.

Soha nem volt még ennyire stabil az emberek pártpreferenciája kampányidőszak elején a rendszerváltás óta - mondta Simon János, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tudományos tanácsadója pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az anonim kérdőíveken országszerte 96 helyen 1366 ember megkérdezésével február 5. és 15. között készült reprezentatív felmérésük alapján kiemelte: a 2010-ben a Fideszre szavazók 89 százaléka most is a Fideszre szavazna, 4,3 százaléka az MSZP-re, 4,5 százaléka a Jobbikra és 1,4 százaléka az LMP-re adná a voksát.

A 2010-ben az MSZP-re szavazók 92 százaléka most is az MSZP-re, míg 2,9 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 1,7-1,7 százaléka a Jobbikra, az LMP-re, illetve egyéb pártra szavazna. Ezzel a pártkötődés erőssé vált, és nincs igazi átjárás a pártok tömegbázisai között, aminek egyik oka az, hogy a szocializációs és kulturális háttér sok mindent meghatároz - magyarázta.

Megjegyezte: nagy eséllyel nem az dönti el a parlamenti választások kimenetelét, hogy egyik párt a másiktól el tud-e venni szavazatokat, hanem az, hogy a potenciális szavazóikat tudják-e mozgósítani. A Retörki tudományos tanácsadója közölte: a megkérdezettek 50 százaléka Orbán Viktor kormányfőt látná legszívesebben a miniszterelnöki székben, 14,5 százaléka Bajnai Gordont, 12,9 százaléka Mesterházy Attilát, 12,1 százaléka Vona Gábort, 8,2 százaléka Gyurcsány Ferencet, míg 2,5 százaléka Schiffer Andrást.

Arra a kérdésre, hogy melyik párt listájára adná le szavazatát április 6-án, a megkérdezettek harmada a Fidesz-KDNP-t jelölte meg, további harmada azonban nem válaszolt; az Összefogásra 20,9, a Jobbikra 8,5, az LMP-re 2,6 és egyéb pártra 0,9 százalék voksolna. A biztos pártválasztók 50,6 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 31,5 százaléka az Összefogásra, 12,8 százaléka a Jobbikra, 3,9 százaléka az LMP-re, míg 1,3 százaléka egyéb pártokra szavazna - sorolta.

Megemlítette, az első szavazók az átlagosnál nagyobb érdektelenséget mutatnak, a megkérdezettek 55 százaléka pedig azt állította, hogy biztosan elmegy szavazni, 22 százalék pedig azt, hogy valószínűleg elmegy.

Simon János utalt arra: felmérésük alapján a Fidesz szavazói értékelik legjobban napjaink demokráciáját, 79 százalékuk 4-es vagy 5-ös osztályzatot adott erre az ötös skálán. Megjegyezte: az elmúlt 25 évben egyre elismerőbben vélekednek az emberek a demokráciáról, az ötös skálán a 25 évvel ezelőtti 3,3-ról 3,7-re emelkedett az osztályzat.

A Kádár-korszakot az MSZP-sek preferálják leginkább, ugyanakkor ennek megítélése a társadalom körében állandóan magas, mintegy 3,9-es átlagon áll. A Horthy-korszak megítélése felértékelődött 1989 óta, 2-es osztályzatról 2,3-re, ezt az érát pedig a Jobbik szavazói preferálják legjobban - ismertette.

Mint mondta, az elmúlt 25 év kormányai közül a Németh Miklós által vezetett kabinet a legnépszerűbb a megkérdezettek körében 3,1-es osztályzati átlaggal, míg Gyurcsány Ferencé a legrosszabb 2,5-ös teljesítménnyel. Orbán Viktor első kormánya áll a második helyen majdnem szintén 3,1-es átlaggal, ezt követi a Horn-kabinet 3-as és a második Orbán-kormány szintén csaknem 3-as átlaggal.

Beszámolt arról: a Fidesz szavazóknál jelenik meg a legmarkánsabban az, hogy büszkék magyar voltukra és Magyarországot választanák hazájuknak, és csupán 3 százalékuk állítja, hogy egyáltalán nem választaná hazájának Magyarországot. Ugyanez az arány a Jobbiknál és az MSZP-nél 8-8, míg az LMP-nél 11 százalék.

Megemlítette, hogy most jelent meg könyvük az egykori állampárt, az MSZMP legfelsőbb vezető testületének, a Politikai Bizottságnak az egykori tagjaival. A kötet 1989-es interjúkat tartalmaz, szerepel benne mások mellett Aczél György, Gáspár Sándor, Óvári Miklós és Korom Mihály. Lesz további két kiadványuk is, az egyik a Rendszerváltás - 1989 címet viseli és M. Kiss Sándor szerkeszti, a másik pedig az elmúlt száz év tüntetéseiről ad áttekintést.

Jelentős különbség van a politikai reklámok és politikai hirdetések között, és a választási eljárásról szóló törvény élesen elválasztja egymástól e két fogalmat - hívta fel elemzésében a figyelmet az Alapjogokért Központ.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott összegzés szerint míg a politikai reklám a televízióban vagy rádióban ingyenesen közzétett műsorszám, addig a politikai hirdetés a nyomtatott vagy online sajtóban és a mozikban ellenérték fejében közölt tartalom. Politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók a kampányidőszakban kötelesek közzétenni, míg ez például a kereskedelmi tévék, rádiók számára csak egy lehetőség, a szabályozás alapján úgy is dönthetnek, hogy egyáltalán nem tesznek közzé politikai reklámot. Ezzel szemben a politikai hirdetésekre ilyen jellegű szabályozás nem vonatkozik, annak ellenérték fejében történő közzétételéről minden esetben a sajtótermék dönt. A vonatkozó hirdetési árjegyzék azonban ilyen esetben nyilvános, ami segítheti a kampányköltségek elköltésének átláthatóságát - fejtették ki.

Kitértek arra is: a politikai reklám a jelölő szervezetet vagy a független jeltöltet népszerűsítő vagy annak támogatására ösztönző televíziós vagy rádiós műsorszám. Ennélfogva politikai reklám nyomtatott vagy internetes sajtótermékben fogalmilag nem tehető közzé: az itt megjelentett médiatartalmat az új jogszabály politikai hirdetésként definiálja, és arra a politikai reklámoktól alapvetően eltérő szabályokat fogalmaz meg.

Televízióban, rádióban - vagy az e kettőhöz formájában hasonló lekérhető (letölthető) médiaszolgáltatásokban - kampányidőszakban politikai reklám csak ingyenesen tehető közzé.

A közzététel ilyen esetben a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében kötelezettség, betartva az esélyegyenlőségre és az egyenlő feltételek biztosítására vonatkozó szabályokat.

Az országosan elérhető, nem közszolgálati médiaszolgáltatók (vagyis a kereskedelmi tévék, rádiók) számára ilyen kötelezettség nincs előírva, azonban ha saját döntésük alapján úgy határoznak, közölnek politikai reklámot, és ezt az Nemzeti Választási Bizottságnak bejelentik, akkor azt szintén csak ingyenesen - és szintén betartva az esélyegyenlőség szabályait - tehetik meg - jegyezték meg.

A közszolgálati médiaszolgáltatók esetében a szabályozás garanciális jelleggel biztosítja, hogy minden országos listát állító párt kellő időtartamban sugározhassa a reklámjait. E célra összesen 600 perc reklámidőt garantálnak. Szintén garanciális elem, hogy minden országos listát állító párt egyenlő időtartamban jelenhet meg reklámjaival a közmédiában, valamint hogy a naponta megjelenő reklámok sorrendjét változtatni szükséges.

Mindez a pártok esélyeit nagymértékben kiegyenlíti, így már nem kizárólag egy-egy párt anyagi lehetőségétől függ az, hogy a költséges műfajba sorolt televíziós reklámból mennyit tud közzétenni.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

Az Együtt-PM információi szerint újabb kunyhórombolás készül a fővárosban, ugyanis egy újpesti erdőben akár már hétfőn ledózerolhatnak harminc épületet - jelentette be pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a választási szövetség társelnöke. Szabó Tímea elmondta, ha kell békés eszközökkel, de meg fogják akadályozni a terv végrehajtását.

Hangsúlyozta, hogy a készülő rombolást egyértelmű törvénysértésnek tartják, mert a területen élő húsz férfi és 15 nő semmilyen hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy el kell hagyniuk otthonaikat. Hozzátette, a rendőrség csak pár napot hagyott számukra, hogy összepakoljanak és elhagyják a területet. Ha kilakoltatják őket, akkor az utcára fognak kerülni - jelentette ki.

Kiemelte, hogy ez az ügy nagyban hasonlít a zuglói kunyhórombolásra, amit a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében jogellenesnek minősített.
Szavai szerint már kormányszinten is szabályozni készülnek ezt a jogsértést, mert a kormányzati portálon megtalálható az a tervezet, amelyik előkészítené a közterületeken jogellenesen felállított építmények eltávolításának egységes jogalkalmazói gyakorlatát.

Az Együtt-PM az Összefogás pártjai nevében felszólítja a rendőrséget és a hatóságokat, hogy hagyjanak fel a tervezett kunyhórombolással és a hajléktalanok üldözésével - jelentette ki. Emellett felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt és Pintér Sándor belügyminisztert, hogy vonják vissza az említett kormányrendelet-tervezetet. Wintermantel Zsolttól a kerület polgármesterétől pedig azt kérte, hogy tegyen meg mindent az épület eldózerolásának megakadályozásáért, vagy biztosítsa a területen élők lakhatását.

Ha az érintettek nem tesznek eleget a felszólításnak, az Együtt-PM békés eszközökkel, de maga fogja megakadályozni a kunyhórombolást - jelentette ki.

Végül közölte, hogy a kormányváltás után az Összefogás emberhez méltó lakhatást biztosít majd minden rászoruló számára. Kérdésre válaszolva azt mondta, ebben az esetben nem lehet pontosan tudni, hogy a rendőrök kinek a megbízásából készülnek a kunyhórombolásra.

Arra a felvetésre, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) programjában szerepel a melegházasság gondolata azt felelte, távlati célként egyetértenek annak bevezetésével, de minden ilyen kérdésben megfelelő társadalmi támogatottságra van szükség. Amíg ez megtörténik, addig a bejegyzett élettársi kapcsolathoz fűződő jogokat kell kiterjeszteni - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy egy korábbi törvényjavaslatában azt indítványozta, hogy az újszülött gyermeküket megölő nők enyhébb büntetést kapjanak azt felelte: ez több mint száz évig a magyar jogrendszer része volt. Hangsúlyozta, hogy nem lehet összehasonlítani azt a büntetett, amikor valaki előre megfontolt szándékkal öl embert és azt, amikor valaki ezt zavart tudatállapotban, mások nyomására hajtja végre. Azt is kiemelte, hogy a büntetési tételt nem csökkentenék érdemben, mert annak felső határa a nyolc év. Ugyanakkor minden más hozzátartozók közötti emberölés büntetési tételét szigorítanák - jelentette ki.