A házelnök jelezte, a választási törvény módosításakor sem tartotta reálisnak, hogy alapvető befolyást gyakorolnak a magyar belpolitikára azok a választók, akiknek nincs Magyarországon lakhelyük. Ez bizonyos szempontból rendben van, miként az is, hogy egyenrangúak legyenek a magyar állampolgárok, és legyen lehetőségük arra, hogy beleszóljanak a nemzet ügyeinek eldöntésébe - tette hozzá.

Kövér László szerint minél nagyobb arányban élnek a határon túli magyarok ezzel a lehetőséggel, annál jótékonyabb befolyást gyakorolnak hosszú távon a magyar belpolitikára, és annál inkább megteremtik azt a kényszert a magyar baloldal számára, hogy a "nemzetellenes hagyományaitól elrugaszkodva megpróbáljon közös nevezőt találni a nemzeti értékek mellett elkötelezett jobboldallal." Ha ez megtörténik - és erre lát jeleket is -, akkor Magyarország az elmúlt 20 évhez képest a következő 20 évben sikeresebb lehet - értékelte.

Kövér László azt mondta, az elmúlt 3 és fél év nemzetpolitikai eredményei jótékony fedést biztosítottak azokra a sebekre, amelyeket december 5-e keltett. Az elszakított nemzetrészek tagjai inkább már a jövővel foglalkoznak, mintsem a múlton rágódnának - fogalmazott a házelnök.

Elismerte, hogy sokakkal együtt ő is ellenezte a 9 évvel ezelőtti referendumot, ám amikor annak kiírását már nem lehetett megakadályozni, akkor abban voltak érdekeltek, hogy az sikeres legyen.

Kifejtette: azért ellenezték a népszavazást, mert látható volt, hogy a sikernek igen kevés az esélye. És nem csak abban az értelemben, hogy megjósolható volt a szocialisták uszító kampánya, de egy sikeres népszavazás esetén is kétharmados törvényt kellett volna módosítani, amire nem volt esély - magyarázta. Hozzátette: a benne rejlő veszélyeket viszont előre lehetett látni, vagyis azt, hogy egy sikertelen népszavazás lelki sokkot fog jelenteni a magyarság számára.

Kövér László emlékeztetett: a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte a népszavazást, ám erről sem a Fidesszel, sem más politikai párttal nem konzultált előre. Amikor azonban kiírták a referendumot, egyedül a Fidesz kampányolt.

Mint elmondta: morális és politikai értelemben is kényszerhelyzetben voltak, emiatt változtattak korábbi elutasító álláspontjukon. Megfogalmazása szerint azok a "gonosz erők", amelyeket Gyurcsány Ferenc volt kormányfő "szabadított el", abban a pillanatban erősebbnek tűntek.

A Fidesz-kormányzat a történteket egyebek mellett a trianoni évfordulóról szóló megemlékezéssel és a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel kívánta helyrehozni - mondta a házelnök. Utóbbi - mutatott rá - megpróbált egyfajta politikai útmutatásként, stratégiaként is szólni annak érdekében, hogy amikor Trianonra gondolunk, akkor ne csak az igazságtalanságon rágódjunk, ne csak a történelmi tragédiára gondoljunk, hanem próbáljunk ebből a kétség kívül tragikus eseményből és az utána következő 90 évből erőt meríteni.

Noha az volt a cél, hogy eltapossák Magyarországot és a magyar nemzetet gyakorlatilag felszámolják, ez nem történt meg, az utódállamokban mindenhol él a magyarság, igaz létszámában megfogyatkozva, és nem mindig ereje teljében, de lelki értelemben erősen egymásba fonódva - fogalmazott a házelnök.

Kövér László kiemelte, hogy az alaptörvény tovább lépett a korábbi alkotmány megfogalmazásain annyiban, hogy a magyar állam nem csak felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Egy következő - már nem csak szimbolikus - lépés volt, amikor a kedvezményes honosítás lehetőségét az állampolgársági törvény megnyitásával biztosították. Ez volt tulajdonképpen az, ami a 9 évvel ezelőtt elbukott népszavazást utólag sikerre vitte - mondta.