A kormánypártok javaslata tervezhetőbbé tenné az előterjesztések benyújtási határidejét, emellett a plenáris ülésről egy új, kétszintű bizottsági rendszerbe terelnék a részletes vitákat. Az új házszabály is a mindenkori parlamenti többségre bízza, milyen gyakorisággal ülésezzen a Ház.

A változtatások között szerepel, hogy például véget érnek a péntek este benyújtott, majd hétfőn már tárgysorozatba is kerülő jogszabályok világa, ugyanis a jövőben az irományt legalább hat nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell majd nyújtani a parlamentnek. De olyan sem fordulhat elő, hogy egy egészségügyi jogszabálycsomagban a Költségvetési Tanács működésére vonatkozó rendelkezések kerülnek.

Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezető-helyettese az InfoRádióban elmondta: a még hatályos Házszabály 20 éves, az elmúlt évek alatt volt, hogy az Országgyűlés hetente és olyan is (1998 és 2002 között), hogy háromhetente ülésezett, hiszen ezt a mindenkori parlamenti többség határozta meg. Ez a továbbiakban is így lesz.

A módosításokat előbb a jelenleginek nagyjából megfelelő szakbizottságok tárgyalhatják, majd az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerül, amely egyetlen javaslatba formálja a módosító indítványokat. A Ház a zárószavazások alkalmával így már csak kétszer szavaz, előbb az összes módosításról egyszerre, majd az előterjesztés végleges elfogadásáról. Tehát elkerülhető lenne az egyes módosítások bekiabálásokkal tarkított, adott esetben órákig tartó elfogadása.

Gulyás Gergely számít az ellenzék támogatására is. Úgy fogalmazott: "ha szeretnénk változtatni a jelenlegi törvényhozás megítélésén, akkor ahhoz színvonalasabb vitákra és egy új eljárási rendre is szükség van." A Fidesz frakcióvezető-helyettese hozzátette: az új Házszabály megalkotását az is indokolja, hogy 386 főről 199 főre csökken az Országgyűlés létszáma.

Az új Házszabály-tervezet szerint a főállásúvá váló képviselőknek a szavazások legalább felénél jelen kell lenniük, különben levonnak a tiszteletdíjukból. Újdonság, hogy a nemzetiségi képviselőkből és szószólókból álló nemzetiségeket képviselő bizottság jön létre, amelyben a szószóló is szavazati joggal rendelkezik.

A kormányoldal tervei szerint az Országgyűlés jövő februárban fogadhatja el az új házszabályt.