A külügyminiszter kifejtette: Magyarországon 2010-ben kétharmados többség kezdett el kormányozni, és "volt egy politikai párt, amely az elmúlt 20 évben elég jelentős szerepet töltött be a magyar politikai életben, és eltűnt", ezért "más érdekérvényesítési terepe nem nagyon volt, mint a világ". Nem az első eset, hogy a belpolitikai vitákat európai szintre viszik - mutatott rá, hozzátéve: más országok ellenzéki pártjai is felhasználhatják az európai eszközöket.

Úgy vélte, az Európai Parlament (EP) általában véve bármilyen politikai kérdéssel foglalkozhat, de nem hozhat létre új intézményeket, nincs ilyen hatásköre. Ha pedig a vita eredményeként az EP-ben születik egy határozat, annak nincs kötőereje - magyarázta.

A tárcavezető szerint az európai integráció szempontjából "tragikomikus", ami az EP-ben gyakran elhangzik: a viták tartalma, stílusa és tényszerűsége. Ez nem használ az európai integráció és demokrácia ügyének - fűzte hozzá.
A jelenlegi vitáról azt mondta, ha ilyen "a támadások szakmai és politikai színvonala, akkor ez nekünk olyan rettenetesen nem árt". Jobb lenne azonban a tények alapján folytatni a vitát, érvekkel és ellenérvekkel, mert a vita jelenlegi formája ez európai polgárt taszítja, a magyarokban pedig ellentétes hatást érnek el a felszólalók, mint amit szeretnének - közölte.

Martonyi János arról is beszélt, hogy rossz, ha Magyarország kampánytémává válik például a németországi választásokon. Ennek oka véleménye szerint az, hogy Angela Merkel kancellár "meglehetősen jól kormányoz", nehéz rajta fogást találni, holott éppen ez az ellenzék célja. Ezért jelenik meg a németországi kampányban a magyar kérdés - vélekedett.

A külügyminiszter elmondta: a magyar diplomácia fő célja az volt, hogy az Európai Néppárt lehetőleg egységesen ne szavazza meg a Tavares-jelentést. Ezt sikerült elérni, a párt "lényegében egységesen" kiállt Magyarország mellett az EP-ben - tette hozzá.

Az EP szerdán fogadta el az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által készített jelentést. A dokumentum fő megállapítása az, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek voltak, és eltávolodtak az unió szerződésének kettes cikkében foglalt alapértékektől, és ha ez a trend nem változik "időben és megfelelő módon", akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az alapértékek. Az immár az EP hivatalos álláspontjának tekinthető jelentés több ajánlást megfogalmaz mind az uniós intézményeknek, mind pedig Magyarországnak.