Az új törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek, ha megfelelő belátási képességgel rendelkeznek - legsúlyosabb büntetésük 1-től 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.

A halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartama 20-ról 25 évre emelkedik, és az életfogytig tartó szabadságvesztésnél is 20 helyett legkorábban 25 év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadságra helyezésre.

Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál 3-tól 30 napig, felnőtteknél 5-től 90 napig lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektől eltiltás, amely 5 évig tarthat, és azzal szemben lehet alkalmazni, aki a sportrendezvényen, oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el.

Szigorúbb büntetés vár a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy, akik kis korúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, azokat el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.

A kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekmény lesz, amely 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűnnek július 1-jével. Szigorodik az ittas vezetés szabályozása is, 0,8 ezrelék helyett már a sofőr 0,5 ezrelék feletti véralkoholszintje is bűncselekménynek számít.
Emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál, sikkasztásnál minősített esetnek számít majd, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő.

Több eddig nem létező új bűncselekmény is lesz, például a gazdasági csalás, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Szintén új tényállás a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, és nemcsak a szerződő felek, de a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is büntethetők. Aki pedig jogellenesen kivágja a fát az erdőben, és ellopja, 2 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

Nemzeti jelkép megsértésének számít a Himnusz, a nemzeti lobogó, és a Szent Korona gyalázása, és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ugyanakkor több bűncselekmény - így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás - már nem bűncselekmény, csupán szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújtható.

A jelenleginél szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége, ilyen esetnek számít például, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, valamint, ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, továbbá, ha kertjébe fegyveresen hatolnak be. A támadás elhárításáért nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, a jogalkotó szerint ugyanis egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.

Az új kódex általános szabályai nagyrészt megegyeznek a régi Btk.-val, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található. Megmaradnak viszont a parlamenti ciklus jelentősebb büntetőjogi szigorításai, köztük a "három csapás".

Az új Btk.-val összefüggésben mintegy félszáz másik jogszabály is változik összesen több száz helyen, így például a büntetés-végrehajtási, a szabálysértési, a büntetőeljárási és a rendőrségi törvény.

Az Országgyűlés tavaly nyáron szavazta meg az új Btk.-t: a kormányoldal támogatta, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott.

Az új kódexre a kormánypárti szakpolitikusok szerint egyebek mellett azért volt szükség, mert a 1978. évi Btk. az elmúlt évtizedekben mintegy százszor változott különböző színezetű kormányok eltérő büntetőpolitikai elvei alapján, nemegyszer egymásnak ellentmondóak voltak a sorozatos módosítások, és a törvény egysége megbomlott.

Másfél éve, a kodifikációs egyeztetések időszakában Kónya István, a Kúria büntető kollégiumának vezetője úgy ítélte meg: konzervatív, megfelelő szakmai színvonalú a készülő kódex, számos ponton támaszkodik a kialakult bírói gyakorlatra. Akkoriban Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélekedett: jobbára mértéktartó a szigorítás. A parlamenti ciklus elején elfogadott drákói szabályok, például a "három csapás" bevezetése után rosszabbra is lehetett számítani, de - mint mondta - úgy látszik, az volt a "feketeleves".

Kétarcúnak minősített az új Btk.-t Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár. Szerinte a kodifikáció során egyszerre jelent meg az elavult szemléletű szigorítás és az európai tendenciák, például dekriminalizálás, alternatív szankciók.

Az új Btk. az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as büntetőkódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve.