Pintér Sándor határozati javaslata alapján az erre vonatkozó kormányrendelet hatálya július 19-éig tart majd, és a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről az Országgyűlés ülésén tájékoztatást ad.

A belügyminiszter a parlamenti honlapon közzétett indítványa indoklásban felidézi, hogy a kormány június 4-én árvízi veszély miatt veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az árhullám budapesti tetőzését követően azonban egyértelművé vált, hogy a Duna alsó szakaszát érintő árvíz hatása is eléri a veszélyhelyzeti szintet. Ezért a kormány Pest megyében az érdi, a ráckevei és a szigetszentmiklósi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére is kihirdette a veszélyhelyzetet.

Az alaptörvény értelmében az ilyen tartalmú rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

Pintér Sándor javaslata indoklásában közli: az átázott védművek legszükségesebb javításainak elvégzése, ezáltal pedig a veszély teljes elhárítása, az árvíz károsító hatásának felszámolása tizenöt napnál hosszabb ideig tartó feladat.

Hétfőn a parlament hozzájárult annak a veszélyhelyzetnek a július 19-éig tartó meghosszabbításához, amely Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, Pest megyében a szobi járás, a váci járás, a dunakeszi és a szentendrei járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire vonatkozott.

Veszélyhelyzetben a településeken a katasztrófavédelmi munka irányítását a polgármestertől a katasztrófavédelem területi vezetője által kijelölt megbízott veszi át, korlátozható a járműforgalom, valamint a lakosság közterületi tartózkodása, továbbá szükséges esetben elrendelhető a kitelepítés is. Veszélyhelyzetben emellett ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el.