Varga Mihály hétfő este a parlamentben, a nemzeti bankról szóló törvény módosításának expozéjában azt mondta, a cél a pénzügyi felügyeleti rendszer megújítása, azzal, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenységet, illetve a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkciókat a jövőben a jegybank látja el.

A nemzeti bank így egyszerre lesz felelős a mikro- és makrogazdaság stabilitásáért, és támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a kormány gazdaságpolitikáját az árstabilitás kockáztatása nélkül.

A javaslat szerint a két szervezet integrációjának megteremtése alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a hatékony koordináció a makro- és mikroprudenciális felügyelet között, azaz a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és kontrollja, illetve az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok nyomon követését szolgáló mikroprudenciális felügyelés között.

A javaslat az integrálás legfőbb előnyének nevezi, hogy mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz jut, javulnak a döntéselőkészítés feltételei, ellentmondásmentessé válik a pénzügyi közvetítőrendszer felé történő hatósági fellépés.

Varga Mihály közölte: a jegybank rendeletben léphet majd fel a rendszerszintű kockázatokkal szemben. Korlátozhatják a kölcsönnyújtást veszélyes mértékű hitelkiáramlás esetén, és lehetőség lesz arra is, hogy a rendszerkockázatilag fontos hitelintézetek esetében szigorúbb tőkekövetelményeket határozzanak meg.

További fontos eredményként említette a miniszter, hogy a törvény elfogadásával a jegybank tágabb információs adatbázishoz juthat hozzá a pénzügyi piacok működéséről, és megemlítette, hogy az MNB szerveinek köre kibővül a pénzügyi stabilitási tanáccsal.

A jogszabályjavaslat - annak átmeneti rendelkezései alapján - ez év október elsején lépne hatályba, így a PSZÁF ekkor megszűnik.