A portugál zöldpárti Rui Tavares egy évig dolgozott a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentéstervezetén. Arra a következetésre jutott, hogy a magyarországi demokratikus gyakorlat a közelmúltban távolodott az EU alapértékeitől, amelyek az uniós szerződés második cikkében le vannak fektetve - mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinjában Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője.

Kifejtette: a jelentéstervezet szerint rendszerszintű változás történt Magyarországon, és általános trend is inkább távolodó. Ha ezen a trenden nem változtatnak, az az alapvető értékek megsértésének a kockázatát eredményezi.

Rui Tavares mintegy ötven ajánlást tesz, ezek közül többet a magyar kormány számára. Ha ezeknek nem tenne eleget a kabinet, akkor arra szólítja fel az Európai Parlament elnökök konferenciáját, hogy hozza működésbe a 7-es cikkely első bekezdésében lévő mechanizmust, ami annak megállapítására irányul, hogy van-e kockázat - közölte Gyévai Zoltán. A 7-es cikk szerinti eljárás megindítását akkor kezdeményezhetné az elnökök konferenciája, ha a válaszok nem állnak összhangban az alapszerződés 2-es cikkében lefektetett alapelvekkel.

A BruxInfo kérdésére Rui Tavares nem tudta konkrétan meghatározni, hogy az ajánlások teljesítésével kapcsolatban mivel is lenne elégedett, azaz, hogy minek kell történnie ahhoz, és milyen időkeretben, hogy az elfogadható legyen az Európai Parlament számára. "Ez nem így működik, mi csak egy párbeszédet szeretnénk indítani, aminek keretében az Országgyűlés orvosolhatná a felvetődött problémákat." - mondta a képviselő, aki kellően rugalmasan kezelné azt is, hogy a parlament a saját munkarendjét megszervezve hajthassa végre a szükségesnek vélt törvénymódosításokat.

Az állásfoglalás-tervezet kéri a kormányt, hogy tájékoztassa az EU intézményeit arról, hogy hogyan, milyen eszközökkel és ütemezésben kívánja orvosolni a felvetődött aggályokat. Tavares mellett a Bizottság és a Tanács egy-egy képviselője értékelhetné a jövőben, hogy Magyarország hogyan reagált az ajánlásokat.

Gyévai Zoltán közölte: a jelentés még nem végleges és nem is az EP véleményét tükrözi. A procedúra megy a maga útján: a jelentéstervezetet megvitatja az alapvető jogokért felelős szakbizottság, majd folytatódik róla a vita a következő hetekben. Júniusban szavaz a szakbizottság a jelentésről, módosító indítványok érkezhetnek hozzá, majd az EP plenárisa elé kerül és végül határozati javaslat megszavazásával zárul - emelte ki. A főszerkesztő hozzátette: még ezt követően is csak az EP álláspontjáról beszélhetünk, nem az egész unióéról.

A jelentés számos ajánlást megfogalmaz egyebek mellett a koppenhágai dilemmával (a szerződési követelmények csatlakozás utáni kikényszeríthetőségének hiányával), a négy ország által kezdeményezett jogállamiság-mechanizmussal, az EU alapértékeinek betartásával kapcsolatos kezdeményezésekkel, és az Európai Tanács Magyarországgal szembeni fellépésével kapcsolatban is.