Orbán Viktor az El Mundo című spanyol lap mai számában megjelent interjújában azt mondta: az eurózónán belül is vannak különbségek az egyes országok között, elsősorban abban, hogyan szerezzenek befektetéseket. A kormányfő úgy vélte, hogy ezek a különbségek megnehezítik az egység fenntartását. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország - mint eurózónán kívüli ország - ugyanakkor megköveteli, hogy tartsák tiszteletben a válsághelyzetre való reagálásának módját, még abban az esetben is, ha ez eltér az eurózóna országaiban alkalmazottól.

A miniszterelnök kifejtette: nem Magyarországon komplikált a helyzet, hanem Európában. Magyarországon meglehetősen egyszerű a helyzet: szuverén ország vagyunk, tiszteletben tartjuk az összes európai jogszabályt, de azoknak saját utunkon haladva teszünk eleget. Brüsszelben csupán igazságos bánásmódot szeretnénk elérni. Elutasítjuk, hogy bármiféle kettős mércét alkalmazzanak velünk szemben - mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a törvényhozást illetően Magyarország teljes mértékben az európai értékekkel és az európai jogszabályokkal összhangban cselekszik. Az EU jövője az, ami komplikáltnak tűnik - fűzte hozzá.

A nem vallásos emberek számára is jobb egy olyan társadalom, amely keresztény értékekre épül - mondta Orbán Viktor az El Mundo interjújában, amelyben egyebek között az állam konstruktív elemének nevezte az etnikai és vallási kisebbségeket.

A lap munkatársa részletesen kérdezte a magyar miniszterelnököt az európai keresztény értékekkel kapcsolatos véleményéről. Orbán Viktor megállapította: Európában két nagy tévedés van a kereszténységet illetően. Az egyik az a nézet, amely szerint a kereszténységnek nem volt döntő szerepe a földrész történelmében. Márpedig tisztelnünk kell múltunkat - szögezte le a miniszterelnök. A másik tévedés pedig az, hogy az európai értékek és intézmények képesek fennmaradni keresztény alapok nélkül. "Hiszem, hogy mind az EU, mind annak lakossága számára hasznos lenne megszilárdítani a keresztény gyökereket". Kereszténység nélkül a magyar nemzetnek nem lett volna esélye túlélni az utóbbi ezer évet - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az El Mundo munkatársa egyik kérdésében utalt egyes emberjogi szervezetek véleményére, miszerint a magyar alkotmány nem szavatolja teljes egészében a kisebbségek jogait. Orbán Viktor kijelentette: a magyar alkotmány kimondja, hogy fontosak a kisebbségek. Az etnikai kisebbségek az állam konstruktív elemét képezik. "Õket ugyanolyan mértékben tiszteljük, mint saját magunkat" - idézte a miniszterelnököt a lap. A vallási kisebbségek vagy a nem keresztény csoportok védelme biztosított mind egyéni, mind közösségi szinten.

Az alkotmány ugyanis egyik részről a keresztény, másik részről pedig az európai értékeken alapul - mondta. Ez az alkotmány olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok szükségesnek tartanak, hiszen ez az alkotmány a közjót szolgálja - fogalmazott. A magyar alkotmány konstruktív, nem liberális, de nem is konzervatív, olyan értékekre épül, amelyeket a magyarok fontosnak tartanak, ez az alkotmány a közjót szolgálja - fejtette ki Orbán Viktor.

Mint mondta, a keresztény értékek egész Európa számára fontosak. Az EU-n belül a keresztények a politikai és közéletben kevésbé aktívak, mint a liberálisok vagy a szocialisták - állapította meg a miniszterelnök, aki szerint sok keresztény ember meg van győződve arról, hogy a kereszténység magánügy. Csakhogy ez nem így van - szögezte le. Az Isten és a vele való kapcsolatunk valóban magánügyünk, de a kereszténység olyan értékeket, erkölcsi normákat ölel át, amelyekkel összhangban szervezhetjük meg egész életünket. Egy olyan társadalom, amely keresztény értékeken alapul, még a nem vallásos emberek számára is előnyös, hiszen a közjóra összpontosítja a figyelmet. Mi, keresztények mindig a szabadság hívei vagyunk - mondta Orbán a spanyol lapnak.