Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Balog: A kormány nem tervezi egyetlen egy főiskola bezárását sem

A kormány nem tervezi egyetlen főiskola bezárását sem, a képzési szerkezetet megújítva, az intézmények erősségeit megtartva kívánják újraszervezni azokat - közölte az emberi erőforrások minisztere a jobbikos Vona Gábor írásbeli kérdésére.

Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában Balog Zoltán kiemelte: a főiskolák hosszú évek óta súlyos helyzetben vannak, nem egy közülük a csőd szélén áll.

Rámutatott: leginkább két, egymással összefüggő oka van a nehéz pénzügyi helyzetnek. Alapvetően a népességfogyás áll a mögött, hogy csökken a felvételire jelentkezők száma, és leginkább a főiskolák - főleg a vidékiek - esetében lehet beszélni drasztikus csökkenésről.

Hozzátette: minden intézménynek vannak erős, jó és gyengébb szakjai. Az intézménymenedzsment felelőssége, hogy a gyengéket felszámolja, az ágazatirányítás felelőssége pedig az, hogy ne küldjön oda több hallgatót, ahol a képzés nem megfelelő színvonalú.

A másik ok, ami súlyossá tette egyes főiskolák pénzügyi helyzetét: az elhibázott PPP-beruházások - írta.

Balog Zoltán megállapította, hogy a felsőoktatás területén a népességfogyással nem számoló kapacitás-bővítések az előző kormányok hibái. A demográfiai trend egyértelmű volt, ennek ellenére nagyobb hallgatói létszámra tervezték meg a PPP-beruházásokat, amellyel elsősorban a vidéki főiskolákat és karokat hozták lehetetlen helyzetbe.

Mindezt felismerve 2013-ban a kormány 10 milliárdos adósságkonszolidációt, valamint 27 milliárd forint értékű PPP-konstrukció kiváltást hajt végre. Több intézmény PPP-beruházását tekintették át, hogy kiderüljön, melyek azok, ahol felelőtlen tálméretezés volt - jelezte a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte: a kormány így szeretné konszolidálni a felsőoktatási intézményeket. Ugyanakkor épp azért, hogy fenntartható maradjon a jelenlegi felsőoktatási intézményi kínálat, a képzési szerkezetükben megújítva, az intézmények erősségeit megtartva kívánják újraszervezni a főiskolákat.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Kína csendben a folyókon és tengereken is dominanciára tör

Kína csendben a folyókon és tengereken is dominanciára tör

Aki szagolt már bele balatoni komp vagy dunai szállodahajó kipufogófüstjébe, az tisztában van vele, hogy a vízi közlekedés kizöldítése nem csak a klímaváltozás, hanem az egyéb légszennyezés csökkentése szempontjából is fontos feladat. A töltőinfrastruktúra és az akkumulátortechnológia fejlődésének és áresésének köszönhetően kínai vállalatok vezetésével pedig meg is kezdődött a hajózás és a kikötők kibocsátáscsökkentése, ami ráadásul a jövedelmezőséget is előmozdítja. Míg korábban általános volt az az álláspont, hogy a teherhajók mérete miatt az akkumulátorok alkalmazása ezen a területen nem praktikus, most már nem az a kérdés, hogy működhet-e az elektromos teherszállítás, hanem az, hogy milyen gyorsan terjed el az azt támogató infrastruktúra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×