Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
328.08
bux:
145360.33
2026. november 11. szerda Márton

Ezért mennek külföldre a fiatalok

Minden második fiatal vállalna munkát külföldön, ám többségük - tíz fiatalból kilenc - haza is térne, és hosszú távon Magyarországon szeretne élni - derült ki a Magyar Ifjúság 2012 reprezentatív kutatásból.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter riasztónak mondta, hogy a fiatalok milyen nagy arányban képzelik el a "közeljövőjüket" külföldön, ugyanakkor pozitív visszajelzésnek nevezte azt, hogy a középtávoli és távoli jövőjüket mégis Magyarországon szeretnék leélni.

Azt hangoztatta, minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy "a külföldre menetel és a hazatérés dinamikája az élet természetes része lehessen", és hogy a hazatérés célja minden fiatalnak ott legyen az életstratégiájában.

A kutatás adatai szerint a 15 és 29 év közötti fiatalok a legfőbb visszatartó erőnek a családot, valamint a hazájukhoz való ragaszkodást említették. Távozásuk okaként pedig kétharmaduk a külföldön várható jobb megélhetést mondta.

A nyolcezer fiatal megkérdezésével végzett felmérés szerint - amelyet 2000 óta, négyévente végeznek el - a gazdasági válság hatása érzékelhető a korosztály gyermekvállalási terveiben; eszerint a párok csupán átlagosan 1,7 gyereket akarnak. Most először kevesebb a házasságban, mint az élettársi viszonyban élők száma. Míg 2000-ben még a korosztály 22 százaléka élt házasságban és csak 7 százaléka élettársi kapcsolatban, addig mára a házasságban élők aránya 10 százalékra csökkent, az élettárssal való együttélést viszont a fiatalok 17 százaléka választja.

A kutatás szerint a fiatalok szabadidős tevékenységében az internetezés már megelőzte a televíziózást. A megkérdezettek 80 százalékának a lakóhelyén van számítógép és 74 százalékáéban internet is, ez az arány az elmúlt négy évben érdemben alig változott. Ezzel kapcsolatban azonban arra figyelmeztettek, hogy van egy leszakadó réteg; a fiataloknak ez a köre a jelek szerint "távol marad az információs társadalomtól".

Csaknem minden harmadik fiatalnak van okostelefonja, tízből heten pedig tagjai valamelyik közösségi oldalnak. Az érdekes adatok közé tartozik, hogy a közösségi oldalakon való részvétel, a "virtuális barátkozás" a fiatalabbaknál magasabb arányú; a 15-19 évesek 75 százaléka, amíg a 25-29 év közöttieknek "csak" a 61 százaléka van azokon jelen, és előbbiek ismerősei száma is lényegesen több.

A felmérés elemzői szerint a fiatalok negyede magányos, nincsenek barátai, továbbá "veszélyes trendnek" nevezték, hogy a korosztály mindössze harmada végez rendszeres testmozgást a kötelező tornaórákon kívül.

A Kutatópont kft. egyik projektcége által 2012 szeptember és november között végzett adatfelvétel részletes jelentése 2013 májusára készül el, az már tartalmazza majd a felmérés vallást és politikát érintő adatainak elemzését is.

Címlapról ajánljuk
Szoboszlai sorsa: a játékos, a klub, a válogatott és az orvosi stáb kölcsönös bizalma kell most
Pánics Gergely az Arénában

Szoboszlai sorsa: a játékos, a klub, a válogatott és az orvosi stáb kölcsönös bizalma kell most

Csak az utolsó pillanatokban dőlhet el, hogy Szoboszlai Dominik, a Liverpool futballistája pályára léphet-e a magyar labdarúgó-válogatott következő két Nemzetek Ligája-mérkőzésén, erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője. VIlágossá tette: érzékeny az egyensúly a klubok és a válogatottak között a nemzetközi futballban, de a toxikus viszonyok elkerülésével és őszinte kommunikációval meg lehet könnyíteni a játékosok helyzetét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×