Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Õket támogatják a legelkötelezettebb magyar szavazók

A Tárki szeptemberi pártpreferencia-kutatása alapján tovább emelkedett a nem választók aránya; kizárólag a Demokratikus Koalíció (DK) tudta növelni népszerűségét, míg a parlamenti pártok támogatottsága csökkent vagy stagnált az elmúlt hónapban.

Az intézet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP, a DK és az MSZP szavazói a leginkább elkötelezettek pártjuk mellett, hiszen tízből hat választójuk tekinthető biztos szavazónak. A Tárki szerint a Jobbik szavazóinak elkötelezettsége csökkent: tavaly novemberben ugyanis tízből hét, idén szeptemberben pedig már csak öt szavazójuk áll biztosan a párt mögött. Ugyanez az arány az LMP esetében a legalacsonyabb: tíz szimpatizánsukból csak négyen ígérik biztosra részvételüket egy következő választáson.

A Tárki ezzel egy időben azonban kiemeli, a bizonytalanok vagy a pártpreferenciájukat el nem árulók aránya 52 százalékról 55 százalékra nőtt az elmúlt két hónapban és csak a pártot választók negyede ígéri biztosra részvételét a következő voksoláson.

A Tárki felméréséből az derül ki, hogy szeptemberben a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül a júliusi 18 százalékról 15 százalékra csökkent szeptemberben, míg az MSZP népszerűsége 12 százalékról 11 százalékra mérséklődött. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 38 százalékról 34 százalékra, a szocialistáké pedig 25 százalékról 24 százalékra csökkent.

Felmérésük alapján a többi parlamenti párt népszerűsége lényegében változatlan: júliusban a Jobbikot a teljes népesség 10 százaléka, szeptemberben pedig 9 százaléka választotta, a pártválasztók körében pedig 22 százalékról 21 százalékra esett a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júliusban és szeptemberben egyaránt 5 százalékot, a biztos pártválasztók körében 10-10 százalékot ért el.

A Tárki szerint a DK volt az egyetlen párt, amely növelni tudta népszerűségét, szavazóinak aránya ugyanis a teljes népességen belül 2 százalékról 3 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 7 százalékra emelkedett.

Az intézet szeptember 12. és 18. között végezte kutatását, ezer választókorú állampolgár megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×