Hasznosnak tartaná az előzetes normakontrollt a választási feliratkozás ügyében a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában arra a kérdésre, hogy lesz-e a feliratozás ügyében előzetes normakontroll, úgy fogalmazott: "amennyiben erre van szándék, én biztosan nem fogom megakadályozni, én is sok szempontból jónak és hasznosnak tartanám a bizalom megerősítése szempontjából a választási feliratkozással kapcsolatos előzetes normakontrollt".

A miniszterelnök-helyettes azt mondta: számos érv szól a regisztráció bevezetése mellett, a feliratkozásnak azonban egyszerűnek és könnyen elérhetőnek kell lennie, hogy a politika iránt nem mindennapi szinten érdeklődő polgár számára is megérthető legyen a szabályrendszer, és senki ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy akarata ellenére kiszorul a választójog gyakorlásából.

Navracsics Tibor szerint a feliratkozás bevezetése mellett szól, hogy egyrészt a választói névjegyzék nem tartalmazza azoknak az adatait, akik nem itt élnek, de magyar állampolgársággal rendelkeznek, másrészt azt sem lehet megállapítani, hogy ki az, aki aktuálisan Magyarország területén tartózkodik, harmadrészt pedig a nemzetiségeket szintén regisztrálni kell.

A leglényegesebb kérdésekről a politikai döntést a Fidesz elnöksége és a Fidesz-KDNP szeptemberi frakcióülése hozza majd meg - közölte Navracsics Tibor, aki komoly vitát vár az üggyel kapcsolatban. Számos kérdés kerülhet elő, például, hogy a feliratkozás valóban szűkíti-e részvételt, vagy mennyi idővel a választások előtt legyen a regisztráció - tette hozzá.

Hogy az érvényességi küszöböt a választásra jogosultak számához vagy a regisztráltak számához igazítják, a miniszter azt mondta: nem tud még ezzel kapcsolatos döntésről, de olyan választási rendszert nem ismer, ahol regisztráció mellett az érvényességi küszöböt a teljes népességhez viszonyítanák.

A közigazgatási tárca vezetője a járások kialakításával kapcsolatban azt mondta: vannak olyan települések, amelyek csalódottak, és kifogásolják a járásokkal kapcsolatos döntéseket, de "elemi feszültség már nincsen" a rendszerben, amit óriási eredménynek tart.

Navracsics Tibor az őszi parlamenti ülésszakról szólva a Ház elé kerülő törvényjavaslatok közül a költségvetési törvényt, a választási eljárásról szóló törvényt, a polgári törvénykönyvet és a földtörvényt tarja a legnagyobb jelentőségűnek.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint törvényhozási megoldásban gondolkodik a kormány a bírák nyugdíjazásának kérdésében. Navracsics Tibor az InfoRádió csütörtöki műsorában azt mondta, hogy több lehetőség van, "onnantól kezdve, hogy önmagában az eredeti intézkedést vizsgáljuk esetleg felül, és ott próbálunk valamilyen kompromisszumos megoldást elérni", egészen odáig, hogy formailag teljesítik az Alkotmánybíróság határozatában megszabottakat, és magasabb szintű jogszabályban, akár sarkalatos törvényben szabályozzák a nyugdíjba vonulás feltételeit.

Mint mondta, azért nem döntött még a kormány, mert az Európai Bíróság előtt van a bizottság és a magyar kabinet közötti vita, így a végső megoldással érdemes lenne a luxembourgi döntést megvárni. Ugyanakkor úgy vélte, a zalaegerszegi bírósági döntés ösztönzés arra, hogy talán hamarabb kellene rendezni a kérdést, bár - mivel törvényhozási ügyről van szó - szeptembernél előbb nem tudják ezt megtenni.

Arra a felvetésre, hogy milyen problémákat jelenthet, ha tömegesen lesznek ehhez hasonló perek még azelőtt, hogy a luxembourgi bíróság döntene az ügyben vagy a magyar törvényhozás rendezné a kérdést, Navracsics Tibor azt mondta: amennyiben a zalaegerszegi bíróság döntésének megfelelő jogerős határozatok születnek majd a jövőben, akkor az Országos Bírósági Hivatalnak kell majd intézkednie, hogy a köztársasági elnök ismét nevezze ki ezeket a bírákat. Anyagi következményei akkor lesznek a dolognak, ha azok a bírák, akik most perelik az OBH-t egyben pénzügyi kártérítést is kérnek.