Semjén Zsolt az aláírást követően újságírók előtt kiemelte: közfeladat ellátása esetén az állami, helyi önkormányzati szervvel azonos költségvetési támogatásban részesülhet a szervezet, és a kormány a jogi kereteken belül védelmet biztosít a szervezet nevével, lobogójával, címerével és más jelvényeivel való visszaélések ellen.

Megjegyezte: ha egy civil szervezet állami támogatást kap, akkor "kalózok is megjelenhetnek azokon a területeken", akik jogosulatlanul akarják használni a cserkész szót, és jogalap nélkül használnák a logókat és szimbólumokat. Példaként említette a Máltai Lovagrendet, ahol hasonló eset történt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint a cserkészetnek óriási szerepe van az állam szempontjából, olyan feladatot lát el "az ifjúság gondozásában", ami semmi mással nem helyettesíthető. Ezért a magyar állam jól felfogott érdeke, hogy minden lehetséges eszközzel támogassa a mozgalom célkitűzéseit - hangsúlyozta.

Külön kitért arra, hogy a szervezet kiemelt szerepet játszik az országon belüli nemzettudat megerősítése mellett a Kárpát-medencei magyarság nemzettudatának erősítésében és a nyugati emigráció magyarságtudatának megtartásában.

"Olyan természetes hajszálgyökerekkel szövi át a magyar életet, ami semmi mással nem helyettesíthető" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Felidézte, hogy Magyarországon 1912-ben öltött intézményes formát a cserkészmozgalom, ami "nagyszerűen működött" az ifjúság segítése, a nemzettudat erősítése terén egyaránt. Hozzátette: 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után a hasonló szervezetekkel együtt a cserkészmozgalom is a kommunista diktatúra áldozata lett, "az ingatlanjait elrabolták, a szervezetet üldözték, a vezetőinek egy részét börtönbe csukták, másik részét emigrációba kényszerítették."

Megjegyezte: a cserkészeket a nyilas hatalom idején a nácik is üldözték.

Semjén Zsolt emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás után az ingatlanrendezés nem terjedt ki az ilyen típusú szervezetekre, és a mozgalom sem kapta vissza azt a vagyont, amit a kommunista rendszer idején elraboltak tőlük.

Buday Barnabás, a MCSSZ országos elnöke azt mondta: önkéntes, pártpolitikától mentes ifjúsági szervezetként működnek, nyitottan mindenki számára, kiállva az értékeik mellett. Hangsúlyozta: nem politikai megrendelésre írták alá a megállapodást, és örül, hogy a kormány észrevette szándékaikat.

Úgy fogalmazott: megtisztelve érzik magukat, és a százéves szövetség talán az egyetlen "ifjúságnevelő szervezet" Magyarországon, amelynek története ennyire szerteágazó.

Kiemelte, a megállapodás lehetővé teszi, hogy még többet dolgozzanak, és erős lökést ad, hogy a tagság létszámát növeljék, kilépjenek a sztereotípiák szorításából. Szeretnék, ha minden magyar fiatal valamilyen módon halljon a cserkészek tevékenységéről - jegyezte meg.

A kiosztott háttéranyag szerint a világ több mint 200 országában 38 millió cserkész dolgozik, a Magyar Cserkészszövetség 300 csapatában mintegy nyolcezer cserkész tevékenykedik az ország minden megyéjében.