Győri Enikő elmondta: az uniós állam- és kormányfők múlt heti csúcstalálkozója mind a rövid távú, mind pedig a hosszú távú válságkezelésben nagy előrelépést hozott, és a piacok kedvezően reagáltak a fejleményekre.

Az államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén közölte: a kialakult válsághelyzetet azonnal kezelni kell, nem csak a közép- és hosszú távú fejlődés irányait kell kijelölni.

Ennek érdekében olyan konkrét döntések születtek Brüsszelben, amelyek növelik az eurózóna stabilitását - fogalmazott. Győri Enikő hozzátette: ez azért üdvözlendő, mert az övezet stabilitása elsőrendű érdeke Magyarországnak, hiszen a forint árfolyamára is erőteljesen hat az euróövezet országainak sorsa.

Úgy vélte, az a fejlődési irány győzött a csúcstalálkozón, amely szerint egyszerre van szükség növekedésre, munkahelyteremtésre és fegyelmezett, felelősségteljes költségvetésre.

Magyarország is ezt az irányt igyekszik követni, így a magyar gazdaságpolitikát visszaigazolta a tanácskozás - közölte.

Arra is kitért, hogy Brüsszelben az EU hosszú távú fejlődési irányáról is tárgyaltak, és bár az ehhez szükséges intézkedések nagy része csak az euróövezet országait érinti, azok kidolgozásában Magyarország is részt vesz.

A közösségben nem tartható fenn, hogy csak monetáris unió létezzen, sokkal szorosabb együttműködés kell - hangoztatta.

Több képviselő felvetette, hogy az unióban egyre nőnek a különbségek a centrum és a periféria országai között, és az elmaradottabb országok felzárkózását nem segítik a megszorítások. Szalay Péter (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kohéziós támogatások ugyanakkor megfelelő eszközt jelenthetnek a felzárkózáshoz.

Győri Enikő hangsúlyozta: nincsenek súlyos gondok minden perifériaországban, Lengyelország helyzete például kifejezetten jó. Hörcsik Richárd (Fidesz) bizottsági elnök kérdésére közölte, a kohézió barátai elnevezésű csoport tagjai rendszeresen egyeztetnek, és úgy véli, hogy a forrásveszteségeket elkerülni szándékozó tagállamok belátták az együttműködés értelmét.

Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke az EU-török kapcsolatokról érdeklődött. Az államtitkár azt mondta: legutóbb két éve, a spanyol elnökség alatt nyitottak meg új fejezetet a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Közlése szerint azonban több uniós külügyminiszter is szorgalmazza a kapcsolatépítés folytatását Ankarával, hiszen nagy szükség lenne "egy Európa-barát Törökországra" a kontinens határán.

Az ülésen tárgyaltak a Magyarország uniós tagságát értékelő 2011-es éves jelentésről is. Győri Enikő emlékeztetett: 1993 óta készítenek rendszeresen hasonló dokumentumot. Felidézte, 2011-ben a legfontosabb uniós esemény kétségtelenül a magyar soros elnökség volt, az időszakra kidolgozott program csaknem egészét teljesítették, a legnagyobb siker a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt.

A jelentés általános vitára bocsátását a bizottság 14 igen és 3 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta.