A Freedom House jelentésében rámutatott, hogy "az index történetében rendkívül szokatlan" Magyarország esete, amikor egy "régóta szabad ország" esetében két év alatt 13 pontos zuhanást mutattak ki. A civil szervezet szerint ez azt jelzi, hogy "a médiaszabadság még a látszólag jól megalapozott demokráciákban sem tekinthető magától értetődőnek".

A FH úgy fogalmazott, hogy a leminősítés oka "Orbán Viktor konzervatív kormányának arra irányuló, koncentrált törekvése, hogy megragadja a média jogi és szabályozási kerete feletti ellenőrzést".

A tavaly kiadott, 2010-re vonatkozó értékelésben Magyarország pontszáma 23-ról 30-ra romlott, de a FH mérési rendszerében ez akkor még - Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben - elegendő volt az utolsó helyre a szabad sajtójú országok kategóriájában. A civil szervezet 2011-gyel kapcsolatban újabb hatpontos rosszabbodást mutatott ki és ezzel Magyarország a világranglista 78. helyére esett vissza, amelyen Bulgáriával osztozik, egyaránt 36-36 ponton állva.

A FH minősítési módszere az egyes országok esetében 23 metodológiai kérdésre és 109 mutatóra terjed ki, három szélesebb kategóriával, a jogi, a politikai és a gazdasági környezettel kapcsolatosan. Minél rosszabb valahol a sajtószabadság helyzete, annál magasabb a kapott pontszám. A felmérésben az országokat 0-tól 30 pontig a "szabad", 31-től 60-ig a "részben szabad", 61-től 100-ig pedig a "nem szabad" kategóriába sorolják.

A legszabadabb sajtójú országnak a FH a tavalyi évre vonatkozó összehasonlítás alapján Finnországot, Norvégiát és Svédországot nevezte meg, egyaránt 10-10 ponttal. A 197 országból és területből álló mezőny sereghajtója Üzbegisztán (95), Türkmenisztán (96) és Észak-Korea (97) volt.

A közép- és kelet európai térségből a FH Észtországot (18 pont), Csehországot (19), Szlovákiát (21), Litvániát (23), Lengyelországot (25), Szlovéniát (25) és Lettországot (27) minősítette "szabadnak". Magyarország és Bulgária a szubrégió 10. helyén osztozik, egy ponttal elmaradva a 8. helyre sorolt, de már "részben szabadnak" minősített Szerbiától és Montenegrótól (35-35).

A FH a tavalyi év fejleményeinek mérlegelése alapján csak Magyarországot és Chilét minősítette le a "szabadból" a "részben szabad" kategóriába. A demokráciák esetében a civil szervezet India (37), Izrael (30), Olaszország (33), Dél-Afrika (34) és Dél-Korea (32) esetében említett még romlást, de ezen országok státusza már korábban is "részben szabad" volt - a "szabad" kategóriában maradt Izrael kivételével.

A romlás jelei

Magyarország részben szabad kategóriába történt leminősítése tükrözi "a sajtószabadságnak az Orbán Viktor miniszterelnök (kormányzása) alatti erózióját" - hangzott a jelentés. A FH a romlás jeleit egyebek között a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal létrehozásában látja, amely "korlátozni fogja az információhoz való hozzáférést".

A civil szervezet szerint bizonyíték van arra, hogy egy "politikailag motivált" engedélyeztetési folyamat következményeként egy "kritikus rádióállomás elvesztette frekvenciáit". A Freedom House szerint megnőtt a cenzúrára és az öncenzúrára utaló jelentések száma, különösen az elektronikus közmédiával kapcsolatban, és romlott a független médiavállalkozások gazdasági helyzete is.

"Miközben az eurázsiai szubrégióban az átlag csaknem teljesen statikus volt, a tipikusan jobban teljesítő Közép- és Kelet-Európát a romlás jellemezte, amit különösen a magyarországi és a macedóniai számszaki esés vezérelt" - közölte a Freedom House.

A "részben szabad" sajtójú országok közé a FH az Európai Unió tagállamai közül Magyarország és Bulgária mellett Olaszországot (33) és Romániát (41), valamint az uniós tagságot jövőre elnyerő Horvátországot (40) sorolta. Ugyanezt a státuszt kapta a tágabb értelemben vett régióból Montenegró (35), Szerbia (35), Bosznia-Hercegovina (48), Koszovó (49), Albánia (51), Grúzia (52), Macedónia (54), Moldova (54), Törökország (55) és Ukrajna (59).

A Sajtószabadság 2012-ben című jelentés kiemelt helyet szentelt a Közel-Keleten végbement változásoknak, kiemelve, hogy 2011-ben Tunézia (51), Egyiptom (57) és Líbia (60) felkerült a "részben szabad" kategóriába, miután a sajtószabadság a régóta kormányzó diktátorok megbuktatása nyomán kiszélesedett. A FH ide sorolta be az újonnan megalakult Dél-Szudánt (59) is.

A Freedom House-nak a médiaszabadság 2011-es állapotát összesítő felmérése szerint 66 ország vagy terület (az esetek 33,5 százaléka) minősült "szabadnak", 72 (36,5 százalék) "részben szabadnak", 59 (30 százalék) pedig "nem szabadnak". A jelentés szerint a világ lakosságának 14,5 százaléka él olyan országban, amelynek a sajtója "szabad", 45 százaléka olyanban, amelyben az "részben szabad" és 40,5 százalék olyanban, amelyben a médiakörnyezet "nem szabad".

A "szabad" kategóriájú országok közé azokat sorolta a FH, ahol a megítélése szerint a politikai hírekről "erőteljesen" számolnak be, az újságírók biztonsága garantált, a média ügyeibe való állami beavatkozás minimális és ahol a sajtó nem tárgya súlyos jogi vagy gazdasági nyomásnak.

A KIM szerint megalapozatlan és elfogult a jelentés

Megalapozatlan és elfogult Freedom House (FH) jelentése - közölte Kovács Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormányzati kommunikációért felelős államtitkára.

"Az amerikai érdekeltségű szervezetnek ezúttal sem sikerült politikai motivációktól és értékeléstől mentes jelentést adnia - a tavalyi értékelést követően az idei nem más, mint önbeteljesítő, hipokrita jóslat" - írta közleményében Kovács Zoltán. Hozzátette: a mostani jelentés jól illeszkedik az elmúlt hónapok következetes, Magyarországot lejáratni igyekvő kampányához, és a kettős mérce használatának kitűnő illusztrációja.

Magyarország az Európai Unió tagja, demokratikus jogállam - szögezte le az államtitkár. Hozzáfűzte: a sajtó, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. Szerinte az elmúlt másfél év rágalmai ellenére éppen a médiatörvényről kialakult vita bizonyítja a sajtó stabilitását és szabadságát, az Alkotmánybíróság ide vonatkozó döntései pedig azt, hogy a "fékek és ellensúlyok" rendszere kellően működik.

"A magyar médiatörvény ellen másfél éve folyó hisztérikus és képmutató kampányból vett példákon kívül a Freedom House jelentéséből hiányoznak a bizonyítékok, és zavarba ejtően ellentmondásos az érvelés. Attól a szervezettől, melytől mindannyiunk elvárása az objektivitás és az igazságosság, megdöbbentő ez az elfogultság - magyarok milliói tekintenek sértésként a szervezet megállapításaira" - fogalmazott Kovács Zoltán.

Felidézte: "a Freedom House szerint a magyar demokrácia akkor volt a csúcson, amikor véleményszabadságukkal élő, békésen demonstráló állampolgárokra rendőrségi lovasrohamot vezényeltek, a rendőrök parancsra vették le azonosító jeleiket, a kormányellenes tüntetőket büntetlenül verhették, gumilövedékkel lőhették őket". Hozzáfűzte: Magyarország demokráciateljesítménye a legmagasabb pontszámot kapta a szervezettől mind a politikai, mind a polgári jogok tekintetében, "amikor a Gyurcsány-kormány hátradőlve nézte a szélsőjobboldal radikalizálódását, a nyíltan rasszista +félkatonai+ szervezet, a Magyar Gárda megalakulását és masírozását a magyar településeken". Kovács Zoltán szerint azokban az években, amikor a nemzeti ünnepeken a köztereket műveleti területté nyilvánították, kordonokkal zárták le, hogy az állampolgárokat távol tartsák a rendezvényektől, a Freedom House azt állított: "a magyar demokrácia az egyik legjobb a térségben és a sajtó szabad" .

Az államtitkár elgondolkodtatónak nevezte, hogy 2007-ben az FH a magyar lakossággal szembeni kormányzati megszorító intézkedéseket üdvözölte, és megállapította, az ország jó úton halad; elfogadta az akkori kormányzati adathamisítást is, mely szerint a költségvetési deficit 2009-ben a GDP 3,2 százalékára csökkenhet. A szervezet által akkor méltatott, hamis adatokon alapuló út a magyar lakosságot és a magyar államot drámai eladósodásba és elszegényedésbe taszította - tette hozzá.

Magyarország a magyar állampolgárok szabad akaratából és az általuk adott felhatalmazás alapján 2010-ben jelentős változásokba kezdett. Az Országgyűlésnek és Kormánynak adott rendkívül erős legitimitás jóvoltából minden területet érintő, két évtizede esedékes átalakításba kezdhetett az ország - fogalmazott Kovács Zoltán. Hozzátette: ez a nemzetközi szervezetek és a magyar Alkotmánybíróság kontrollja alatt történik, az alkotmányos alapelvek és nemzetközi vállalások tiszteletben tartásával. Ezeknek a szervezeteknek elfogulatlan és szakmailag megalapozott észrevételei fontos szerepet játszanak az ország megújulásában - írta, majd megjegyezte "nagy kár, hogy a Freedom House jelentése nem ebbe a kategóriába tartozik".