Nemcsak a háziorvosok és asszisztenseik maradnak ki az egészségügyi béremelésből, hanem például a védőnők, az otthonápolásban dolgozók, valamint a patikai asszisztensek is; a háziorvosok áprilisig várnak, és ha a kormány addig nem változtatja meg döntését, akkor radikálisabb eszközöket vetnek be, akár sztrájkolhatnak is - írja a Magyar Nemzet. A lapnak Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ - Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke azt mondta: meg kell gondolni, mi legyen az ügyvédi letétbe helyezett felmondóleveleik sorsa, hiszen az alapellátó orvosok is bérhelyzetük javulását szerették volna elérni, ám kimaradtak a juttatásból. Az elnök szerint több száz felmondólevél is származhat ebből a körből.

A világon egyedülálló háromdimenziós lézermikroszkópot fejlesztettek ki magyar kutatók - írja a Magyar Nemzet. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportja fejlesztette ki az eszközt, amellyel a világon egyedülálló módon lehet az élő szervezetben több száz idegsejt aktivitását és az információ nyúlványokban való terjedését egyszerre vizsgálni. A magyarok mérése egymilliószor gyorsabb, mint a hasonló technológiát kifejlesztő többi mikroszkópgyártóé.

Elvi döntés született a kormányban arról, hogy nem a megalakuló járási kormányhivatalokhoz, hanem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz delegálják a 2013 januárjától államosított iskolákkal kapcsolatos oktatásirányítási feladatokat - írja a Népszabadság kormányzati forrásokra hivatkozva. A lap szerint arról még nincs konkrét információ, hogy az oktatásirányítást milyen keretek között végezné a tárca, de van olyan elképzelés, hogy egy közel 170 oktatási egységet magába foglaló országos, járási szintű hálózatot hoznak létre. Ehhez és az oktatási rendszer államosított átfazonírozásához oktatáspolitikusok becslése szerint 200-300 milliárdos forrásra lesz szükség.

Szintén Népszabadságban lehet arról olvasni, hogy átszabná a közösségi közlekedést a kormány az uniós elvárásokra hivatkozva. A MÁV kettészakad és gazdát cserél, a vasutat és az autóbuszos szolgáltatókat összefogó közlekedési holding tervét ellenben elvethetik. Horváth Gergely Domonkosnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának július 1-jéig kell újraosztania a lapokat, ám a megálmodott rendszer látszólag nincs összhangban a kormány korábbi ígéreteivel. A lap úgy tudja, a MÁV Zrt. vállalatcsoportjából két nagy egység sorsa fordul. A vízfejként számon tartott központi szervezet nemzeti pályavasúti szolgáltatóként három, legfeljebb négy hónapon belül a Magyar Fejlesztési Bank kezébe kerülhet. Ez azt jelenti, hogy az MNV lemond a mintegy 7800 kilométeres országos vasúthálózat, és a legnagyobb magyar állami ingatlan vagyon felett rendelkező MÁV tulajdonosi jogairól. A MÁV szakértői azonban tudják: az állam bankja hozzávetőleg 130 ezer vasúti ingatlanra teheti rá a kezét, a korábbi értékelések szerint 400 milliárd forintot meghaladó értékben.

Az Index arról ír, hogy a NASA űrszondája újabb bizonyítékot talált a Merkúr pólusain lévő víz létezésére. Bár a bolygó felszínének hőmérséklete több mint 400 Celsius-fok, pólusain néhány árnyékos kráterben úgynevezett hidegcsapdák alakultak ki. A Messenger űrszonda adatai szerint ezeken a helyeken nagy valószínűséggel vízjég található. A Messenger a második - az 1970-es Mariner 10 után -, amely meglátogatta naprendszerünk legbelső bolygóját. Érkezéséig a bolygó felszínének nagy része felderítetlen volt.

A portál információi szerint sikeresen teljesítette a 4000 kilométeres próbafutást a 2-es metró vonalán az új Alstom-szerelvény, így áprilisban vagy májusban kiadhatja a típusengedélyt a közlekedési hatóság. Utazni azonban majd csak ősszel lehet az új kocsikon. A 4000 kilométeres próbafutást kétszer kellett újraindítani, egyszer azért, mert túl kicsi volt a fedélzeti (a visszapillantó tükröket is helyettesítő) kamerarendszer memóriája, másodszor pedig mert kinyílt a vezetőfülke ajtaja menet közben. Mindkét hibát orvosolták.

Akár hatmilliárd forint bevételt jelenthet a közjegyzőknek és ugyanekkora többletkiadást a bankoknak, ha az árfolyamgát II. szerződésmódosításait közjegyzői okiratba kell foglalni - írja a Napi Gazdaság. A lap szerint érdemben a hétfői módosítások sem változtattak az árfolyamgát II. eljárásrendjén, azonban még nem lefutott kérdés, hogy az átszerződésnél szükség lesz-e közjegyzői közreműködésre. A korábbi törvényhez kapcsolódva a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben szabályozta, hogy az árfolyamrögzítés hitelszerződés-módosításáért és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szerződés közjegyzői okiratba foglalásának költségét a bank köteles magára vállalni. A módosítások egyik pontjaként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára ugyanakkor a parlament elfogadta, hogy a korábban már árfolyamgát-szerződést kötött ügyfeleknél az átszerződést nem kell ismét közjegyzői okiratba foglalni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a lapot úgy tájékoztatta: a kormány hamarosan kialakítja álláspontját arról, hogy az árfolyamgát-törvény módosítása miatt szükséges-e, és ha igen, milyen ponton felülvizsgálni a közjegyzői díjazásról szóló jogszabályt.

A Pénzcentrum arról ír, hogy egyelőre nem tudni, miből lesz pénze a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak (NET) a 2012 végéig előirányzott 8 ezer ingatlan megvásárlására. A kormányzat által eddig biztosított keretből ugyanis mindössze pár száz ingatlanra futná. A kormány és a Bankszövetség korábbi megállapodása értelmében a NET 25 ezer kényszerértékesítés alá vont lakóingatlant vásárol majd meg, három lépcsőben 2014 végéig. A NET szerint a kormány és a Bankszövetség decemberi megállapodása értelmében a kabinet biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25 ezer darab ingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig. Az idei évben a költségvetési törvény ingatlanvásárlásra 3 milliárd forintot irányzott elő. Ezt az összeget a döntéshozók a program elindításához rendelték hozzá. Ebből tehát egyértelműen látszik, hogy egyelőre mindössze 3 milliárd forint áll a NET rendelkezésére. Ebből a keretből 5 milliós vételárral számolva viszont alig 600 ingatlanra futja.

A Portfiolión arról lehet olvasni, hogy újra előtérbe került a budai látképet évtizedek óta rondító, SZOT-szálló néven ismert betonváz terve. A portál értesülése szerint a tulajdonosi jogokat gyakoroló bank több hazai építész irodától is ajánlatot kér be megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A kérdés már csak az, hogy ha valaha is megvalósul egy új projekt a területen, akkor vajon az eddigi koncepcióknak megfelelően luxuslakások, szálloda, vagy valami teljesen más jön létre a világörökségi látképben.