A HardTalk című interjúműsorban elhangzott beszélgetésben Kovács Zoltán kijelentette: a másfél éve hivatalba lépett kormány sokat dolgozott az előző két kormányzati ciklussal, sőt a megelőző 20-23 évvel összevetve is, és végrehajtotta azokat a nagyszabású szerkezeti változtatásokat, amelyek szükségesek voltak az ország "újraindításához".

Arra a riporteri felvetésre, hogy a Fidesz és a kormányfő támogatottsága a legutóbbi kimutatások alapján visszaesett, az államtitkár kijelentette, hogy a Fidesz-KDNP szövetség változatlanul "hatalmas különbséggel" vezeti a közvélemény-kutatási listákat. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány mögött "nagyon intenzív" másfél év áll, nagyon kemény döntések születtek, mivel a szerkezeti változtatások megkövetelték e kemény döntéseket.

A riporter felidézte, hogy a Velencei Bizottság és az Európa Tanács is kifogásokat fogalmazott meg az új alaptörvény elfogadásának módjával kapcsolatban, bírálva például a "nagyon szűk időkeretet". Kovács Zoltán válaszában kijelentette, hogy kilenc hónap nem szűkös időkeret, ráadásul a parlamentnek volt egy egyhónapos külön ülésszaka is az új alaptörvény tárgyalására.

Az államtitkár hozzátette: Magyarországon valójában már több mint húsz éve tart az alkotmányozási folyamat, hiszen a kommunizmus bukása után minden kormány hozzákezdett az új alkotmány előkészítéséhez.

A riporter felvetette, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök - elődjével, az egyes törvények visszaküldésében "sokkal robusztusabb módon eljáró" Sólyom Lászlóval ellentétben - eddig egyetlen törvény ellen sem emelt vétót, és ez is példája lehet annak, hogy "nincs elégséges mértékű korlátozó és kiegyensúlyozó tényező a kormány kétharmados többségének ellenőrzésére". Kovács Zoltán válaszul kijelentette: tekintettel az Alkotmánybíróság nemrégiben hozott döntéseire is, nem gondolja, hogy a korlátozó és ellensúlyozó tényezőkkel bármilyen probléma lenne Magyarországon.

Az MNB-törvény vitatott pontjait firtató riporteri kérdésre az államtitkár azt mondta: a központi bank szuverenitása, függetlensége szent, ahhoz senki nem akar hozzányúlni.

Arra a felvetésre, hogy a sarkalatos törvények között van a személyi jövedelemadó-rendszer, és ez megkötheti a jövőbeni kormányok kezét, Kovács Zoltán kijelentette: sarkalatos törvényekkel politikai kérdéseket is kezelni kell, és a mostani kormány célja a nyugati társadalmakhoz mérve "nagyon szűk és gyenge" magyar középosztály megerősítése.

Az államtitkár szerint a kormány európai módon fogja rendezni az egyes törvényekkel kapcsolatban felmerült EU-bizottsági felvetéseket. Hozzátette: "abszolút nem szokatlan" Európában az ilyen jellegű "érdekütközés" és jogi vita a tagországok és az Európai Bizottság között folyó párbeszéd során. "Ha bármilyen ok van a változtatásra, ha az derül ki, hogy nem felelünk meg az európai előírásoknak, akkor változtatni fogunk" - fogalmazott Kovács Zoltán.

A riporter felidézte, hogy bírálatok érték a bíróságok irányítási rendszerének átalakítási módját, és magyarországi sajtójelentések szerint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is kritizálta a lépéseket. Kovács Zoltán ezzel kapcsolatban kijelentette: Magyarország tiszteletben tartja partnerei és szövetségesei véleményét, de az ország nagyszabású intézményi átalakításáról, újraindításáról van szó, és az új rendszert az új összefüggésekbe helyezve kell megítélni. Nincs olyan perspektíva, amelyből tekintve megkérdőjelezhető lenne Magyarország demokratikus elkötelezettsége, elkötelezettsége az európai értékek mellett, és Orbán Viktor miniszterelnök is elkötelezett demokrata - mondta a BBC-interjúban a kommunikációs államtitkár.