Hoffmann Rózsa azt mondta, az új jogszabály a nevelést állítja a pedagógiai tevékenység középpontjába, vagyis a teljes személyiség formálását.

A részletekről kifejtette: 2003-ban kivették a nemzeti alaptantervből a kötelezően tanítandó ismereteket, ezt azonban most visszaállítják, de nem a törvényben, hanem a jogszabály felhatalmazást ad majd a kormánynak arra, hogy megalkossa azt az új nemzeti alaptantervet, amely előírja a mindenki számára egységesen biztosított és egységesen továbbítandó tartalmat, a magyar és az egyetemes műveltség minimumát.

Megjegyezte továbbá azt is, hogy ismét beindítják az oktatásügy külső szakmai ellenőrzését.

A fő célok között említette az államtitkár a tehetséggondozást, továbbá a leszakadás megállítását, amellyel kapcsolatban elmondta, lehetővé válik, hogy a nagyon nehezen fejlődő gyermekek kis létszámban legyenek fejleszthetők normál évfolyamban.

Tájékoztatása szerint az óvoda főszabály szerint - 2014-től - három éves kortól lesz "általános", egyes nagycsaládoknak azonban lesz lehetőségük arra, hogy ne adják három éves kortól óvodába a gyermekeiket. Hozzátette azt is, hogy a második Széchenyi-terv keretében jelentős óvodaépítési program indul majd.

Kiszámítható életpálya

A pedagógusokról szólva Hoffmann Rózsa azt mondta, kiszámítható életpályát biztosítanak a számukra. Munkaidejük a magyar társadalomban szokásos heti 40 órán belül marad, ám a munka intenzitása változni fog, ugyanakkor minden tanár érezhetően többet fog keresni.

Az új pedagógus-bértábla számítási alapja a minimálbér lesz - ami a jövő évtől 90 ezer forint -, és ahhoz viszonyítva 180-200 százalékon állapítja meg az induló bért - ismertette, hozzátéve, hogy ezért bírja el az új rendszer az olyan viszonylag kisebb összegeknek a megszüntetését, mint például bizonyos pótlékok. Megjegyezte, a pedagógus-életpálya bevezetését eleve 2013. szeptember 1-jére ütemezték.

A szakszervezetek jelentős elbocsátásokról, iskolabezárásokról szóló aggályaira az államtitkár úgy reagált: az érdekképviseletek nem tudják alátámasztani az állításaikat a törvény szövegével, az új jogszabályból ugyanis nem következik sem intézménybezárás, sem pedagóguselbocsátás, így - mint fogalmazott - hamis állítással nem tud vitába szállni.

Rámutatott ugyanakkor, hogy ha a gyermekek száma csökken, matematikailag következhet pedagóguselbocsátás, de "nem mi fogjuk központilag előírni azt, hogy bocsássanak el pedagógusokat", hanem az iskolafenntartó összesíti majd a gyermeklétszámokat. Számításaik szerint viszont - folytatta - a nyugdíjazás és a természetes fogyás magasabb arányú, mint a gyermeklétszám csökkenéséből következtethető pedagóguslétszám-csökkenés. Közölte továbbá azt is, hogy a jövő évi költségvetés nem ütemezett elő kivonást a közoktatásból.

A két tanítási nyelvű általános iskolák jövőjét firtató felvetésre azt mondta, lehetőségük nem tiltott a törvényben, hiszen a tanítás nyelve lehet idegen nyelv is. Arra, hogy ki nevel majd párkapcsolatra - ahogyan annak szükségességét a napokban a KDNP frakcióvezetője felvetette -, azt válaszolta: a családi életre nevelés témája, amelyet pedagógusoknak kell oktatniuk, eddig is benne volt a közoktatásban.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e mindenhol általános iskolai alsó tagozat, közölte: attól függ, van-e annyi gyermek, van-e annyi szülő, akik ezt kezdeményezik, vagyis ahol van rá igény, ott lesz alsó tagozat, pontos számot azonban nem tudott mondani.

Hoffmann Rózsa kérdésre kitért arra is, hogy a jövőben generálisan az állam lesz minden intézménynek a fenntartója, de az önkormányzatok mint fenntartók "visszaszerződhetik" az iskolájukat.

A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: Magyarország sikere azon múlik, milyen alapokat tudnak adni a gyermekeknek a jövőre nézve az oktatásban. Hangsúlyozta, az oktatás és a nevelés ügye elválaszthatatlan kötelékekkel kapcsolódik össze. Mindehhez az oktatást gyökeresen újjá kell szerveznie a kormánynak - jelentette ki, megjegyezve, hogy az elmúlt húsz év oktatási rendszere fenntartás és finanszírozás szempontjából teljes mértékben szétzilálódott. Az új köznevelési törvény három fő céljának az esélyegyenlőség, a versenyképesség, valamint a társadalmi felzárkóztatás megteremtését nevezte a szóvivő.