"A fenyegető veszélyek súlyosabbak annál is, mint kívülről látszik, és elméletileg előfordulhat - hogyha nem dolgozunk össze -, hogy a BKV jövő nyárnál tovább nem bírja a nyomást" - mondta a főpolgármester. Kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben nem volt jegyáremelés, a tömegközlekedési társaság gazdálkodása nem volt veszteséges, és nőtt jegyárbevétel is.

Tarlós István a vidéki városok fogyasztói árkiegészítésének emelése kapcsán elmondta, ha a fővárosra vonatkozó mérték változatlan maradna, akkor Budapestnek "óriási összegeket kellene betennie ahhoz, hogy a finanszírozás egyáltalán megoldott maradjon". A javasolt változás miatt minden vidéki sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülne, több városban egyenesen szufficites lenne, vagyis csökkenteni kellene a bérletárakat, míg Budapesten ez a helyzet "egyenesen katasztrofális" lenne - magyarázta.

A főpolgármester szavai szerint nem az egy főre eső abszolút támogatás összege a lényeg, a fővárosban nem 2-3 kilométert utaznak az emberek, hanem sokkal többet, így a bérlet is drágább. Utalt arra is, hogy a főváros az agglomeráció tömegközlekedését is ellátja, emellett pedig "egész más metrót, HÉV-et üzemeltetni, mint szimpla buszokat".

György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes a BKV finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a BKV ez évi költségvetéséből 6,5, a jövő éviből 30-35 milliárd forint hiányzik. Ezt a főváros egyedül nem tudja pótolni, mindenképpen kormányzati segítségre van szükség. Fontosnak nevezte a normatív alapú finanszírozást, hogy ne kelljen minden évben külön támogatást kérni. Megjegyezte, hogy a 4-es metró üzembe állása a BKV-nak 6 milliárdos költséget jelent majd évente, ehhez képest jelentős bevételnövekedés nem várható.

Közlése szerint Budapest a hiány csökkentése érdekében azt javasolja, hogy vezessék be az 5 százalékos áfa-kulcsot a közlekedésben, térítsék meg az agglomerációs szolgáltatások költségét, és validálják az árkiegészítést, azaz fizessék ki a 10,3 milliárdos finanszírozatlan kedvezmény összegét.

Hat megyei jogú város fideszes, illetve KDNP-s polgármestere olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a Ház emelje meg a kedvezményes áru helyi utazási bérletek után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés mértékét. Az indítvány változatlanul hagyta volna a budapesti közlekedésre vonatkozó mértéket.

Az indítványhoz hétfőn 30 fideszes, illetve KDNP-s képviselő nyújtott be módosító javaslatot. Ebben azt kérik a parlamenttől, hogy az árkiegészítés mértéke a fővárosban is emelkedjen, az egy bérletre vonatkozó jelenlegi 3580 forintról 5263 forintra.

Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője a sajtótájékoztatón kijelentette: a kerületek és főváros vezetése "egy hangon beszél" ebben a kérdésben. Hozzátette: nem lehet a vidék és a főváros ellentétéről sem beszélni, miután a módosító javaslaton nyolc vidéki képviselő aláírása is szerepel. A politikus szavai szerint "nyilván a vidéki képviselők is belátják, hogy a vidéki polgárok is használják számottevő mértékben a főváros közösségi közlekedését". Példaként a fővárosban tanuló egyetemistákat, főiskolásokat említette, akiknek ugyanúgy jár a kedvezmény a bérleteikhez.

Ezzel kapcsolatban György István azt mondta, sokkal igazságtalanabb rendszer jönne létre, ha a javaslatot elfogadnák, mert az az eddigi 30-45 százalékos árkiegészítést 37-66 százalékra módosítaná. Emiatt egyes városokban többlet keletkezne, Budapest viszont minden városnál rosszabb helyzetbe kerülne.

A villamos- és trolibeszerzési projekttel kapcsolatban György István azt mondta, a BKV-nak 800 milliárdos belső adósságállományt kell ledolgoznia és a járműpark elöregedett. Közölte, vannak még olyan összegek, amelyeket a Közlekedés Operatív Programhoz (KÖZOP) át lehetne csoportosítani, s így már nem lenne túlzó a járműbeszerzésre kért 118 milliárdos támogatás.

A Magyar Nemzet szeptember 23-án írt arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem tudja támogatni a főváros villamos- és trolibusz-beszerzési tenderét, mert annak forrásigénye (118 milliárd forint) egyedül több, mint a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban a városi és elővárosi közlekedésre fordítható 98 milliárd forintos keret.

Tarlós István főpolgármester akkor úgy reagált, hogy a főváros fenntartja a közlekedésfejlesztési projektjavaslatait, és azt várja, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter aláírja a projekt támogató levelét.

A főpolgármester október 3-án nyílt levélben fordult a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) elnökségéhez, soron kívüli támogató nyilatkozatukat kérve a fővárosi járműtender kapcsán, a budapestiek érdekében.