A felmérés, amelyet a két pénzintézet öt éven belül másodszor végzett el, kimutatta, hogy a magyarok átlagos elégedettségi szintje az általános életminőséggel kapcsolatban mindössze 18 százalékos, kevesebb mint a fele a teljes átalakuló térség átlagának.

Az EBRD és Világbank felmérésének erre vonatkozó részében arra az állításra kellett megadott válaszokat megjelölni, hogy "mindent egybevetve jelenleg elégedett vagyok az életemmel". A válaszlehetőségek a "nagyon nem értek egyet" és a "nagyon egyetértek" között szóródtak; e válaszadási skála átlagolásával jött ki Magyarország esetében a 18 százalékos elégedettségi szint.

Az átalakuló térség egészének elégedettségi átlaga 43 százalékos, a felmérésbe összehasonlítás végett szintén bevont öt nyugat-európai országban - Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban - pedig 72 százalékos.

A két pénzintézet felmérése egyenes korrelációt mutatott ki az elégedettség és a jövedelmi viszonyok között: a magyar lakosság legszegényebb harmadának mindössze a 7 százaléka elégedett valamilyen szinten jelenlegi élethelyzetével.

A vizsgálatot összegző 120 oldalas elemzés szerint Magyarország "az átalakuló országok azon kis csoportjába tartozik", amelynek lakossága nem csupán a saját életminőségével elégedetlen, "de abban sem hisz, hogy gyermekeinek jobb lesz".

A fiatal nemzedék jövőjével kapcsolatos magyar derűlátás indexe nem éri el a 30 százalékot, miközben az átalakuló térség egészében ez az átlag 50 százalék; igaz, hogy a felmérésbe bevont fejlett nyugat-európai országokban viszont nem sokkal haladja meg a 20 százalékot azok aránya, akik optimisták a felnövekvő generáció várható életminőségével kapcsolatban.

A vizsgálat kimutatta azt is, hogy a piacgazdaság magyarországi támogatottsága szintén a legalacsonyabbak között van a térségben. A magyaroknak mindössze a 30 százaléka mondta azt, hogy egyértelműen támogatja a piacgazdaságot; ez hét százalékpontos csökkenés az előző, 2006-os felmérés óta.

Az EBRD és a Világbank szakértői ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a magyarok különösen megszenvedték a pénzügyi válságot: a magyar háztartások 66 százaléka számolt be arról, hogy közvetlenül megérezte a válság kedvezőtlen hatásait, miközben az átalakuló térség egészében ez az átlag 49 százalék, Nyugat-Európában 31 százalék.

A közintézményekkel kapcsolatos bizalmi indexek a kormány kivételével jelentősen csökkentek Magyarországon. A kormányba vetett lakossági bizalom átlaga 2006 óta 20 százalékról 35 százalékra emelkedett, és 5 százalékponttal meghaladja még a nyugat-európai átlagot is.

A rendőrséggel szemben bizalmat tápláló magyarok aránya ugyanakkor meredeken, 60 százalékról 40 százalék alá csökkent az elmúlt öt évben.

Még nagyobb mértékben romlott a bankok és a külföldi befektetők megítélése. A bankrendszerben a magyarok 15 százaléka bízik a 2006-ban mért 40 százalék helyett, a külföldi befektetőkben bízók aránya pedig a 20 százalékot meghaladó korábbi szint után most nem sokkal több 10 százaléknál.