Húsz egészségügyi intézményben évente 82 ezer gigajoule-t, a felsőoktatási intézményeknél 42 ezer gigajoule-t, a panellakásokban pedig 250 ezer gigajoule-t lehetne megtakarítani évente. Ez sokat jelentene pénzügyileg és a szén-dioxid-kibocsátást tekintve is, de ahhoz kevés lesz, hogy húsz év alatt elérjük a kitűzött célt, vagyis több mint húsz százalékkal csökkenjen az ország energiafelhasználása - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkára

Bencsik János kiemelte: a cél eléréséhez olyan innovatív finanszírozási lehetőségek bevezetésére és ösztönzők kialakítására lesz szükség, amelyek meghozzák a magánlakás-tulajdonosok és közintézmények kedvét is ahhoz, hogy érdemi energiatakarékossági lépéseket tegyenek.

A célkitűzés teljesíthető minden további nélkül, de érdekeltté kell tenni a fiskális politikával foglalkozókat is abban, hogy lássák, a központi költségvetés által biztosított támogatások rövidtávon is megtérítik a befektetést - hangsúlyozta az államtitkár. Kifejtette: a közintézményeknél egy év, lakossági beruházásoknál pedig két-három éves átfutás alatt visszatérül a közösségi ráfordítás, miközben lehetőséget adnak a takarékoskodásra, valamint a belső piacot is élénkítik.

Időben vagyunk, de fontos, hogy az energiastratégiát még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament, mert ez meghatározza a további lépéseket - vélekedett Bencsik János. Hozzátette: ha csak ősszel döntenek az ügyben, akkor január elsejére nem lehetne kialakítani az új ösztönző rendszert egyes területeken.

A nukleáris energia továbbra sem megkerülhető Magyarországon - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiapolitikáért felelős államtitkára. Bencsik János kifejtette: középtávon az üzemidő meghosszabbításától nem lehet eltekinteni, míg ha stabil és megfizethető villamosenergia-ellátást szeretnénk 2030 után, akkor az egyik erős opció a paksi kapacitások kiváltása új atomerőművi blokkok építésével. Az előkészületek folynak, de a kormány a végső döntést nem hozta meg, ez az energiastratégia elfogadása után történhet meg - tette hozzá.

Ha 2030-ra átlagban 20-22 százalékkal javulni is fog az energiahatékonyság, ezzel együtt is 15 százalékkal több villamosenergia-igényre számítanak a közlekedés elektrifikációja miatt - emelte ki az államtitkár.

A teljes interjút ide kattintva hallgathatja meg.