Aláírta Magyarország új alaptörvényét az államfő. Schmitt Pál a Sándor-palotában látta el kézjegyével a január 1-jén hatályba lépő alkotmányt. A köztársasági elnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott: egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Schmitt Pál később, a Művészetek Palotájában rendezett gálaesten arról beszélt: az új alaptörvény által meghatározott keretet a sarkalatos törvények tölthetik meg tartalommal, amelyek megalkotása szintén elhivatott munkát kíván. Magyarország új alaptörvénye, amit a múlt héten fogadott el az Országgyűlés, január 1-jén lép hatályba.

Az MSZP elnöke szerint a szocialisták célja az új alaptörvény megváltoztatása. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: az Alkotmányt az antidemokratikus hatalomgyakorlás, a felső tízezer érdekképviselete, a múltba fordulás, az ország elszigetelése és a jogállam semmibevétele jellemzi. Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő az InfoRádióban arról beszélt: pártja szerint az új alaptörvény egypárti alkotmány, és semmivel sem jobb, mint az előző. A politikus ismét kifogásolta, hogy a Fidesz és a KDNP elutasította a jogfolytonosság helyreállítása mellett a magyar föld és ivóvízkincs magyar kézben tartására, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalára és a mentelmi jog megszüntetésére vonatkozó javaslatukat. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az InfoRádióban úgy vélte: nem voltak adottak a demokratikus alkotmányozás feltételei, a kormánypártok gyakorlatilag korlátlanná tették a többségi uralmat, emiatt pedig tartósan közjogi vitákra kell berendezkedni.

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint az új alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait. Fülöp Sándor az InfoRádióban azt mondta: az alkotmány a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget. Az ombudsman hangsúlyozta: Magyarországon át kell alakítani a környezetromboló életmódot és szemléletet, és meg kell változtatni a fenntarthatatlan gazdasági gyakorlatot támogató jogszabályokat. Úgy vélte: ehhez az alaptörvény szilárd alapot teremtett.

Megszüntette az Egri Városi Bíróság az eljárást azzal a 8 emberrel szemben, akiket garázdaság miatt pénteken vettek őrizetbe Gyöngyöspatán. A Véderő nevű szervezet tagjait azután állították elő, hogy honvédelmi alapismereteket oktató tábort nyitottak meg a község határában pénteken. A rendőrség jogi képviselője fellebbezett a döntés ellen, ezért az ítélet nem jogerős. A Heves megyei településről átmenetileg 267 nőt és gyermeket vittek el Csillebércre és Szolnokra, az asszonyok és gyerekek vasárnap tértek vissza otthonaikba. Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom országos alelnöke azt mondta: azért költöztették el családtagjaikat a faluból, mert veszélyben volt az életük. Pintér Sándor belügyminiszter pénteken Gyöngyöspatán azt mondta: a gyanúsítottak riadalmat és félelmet keltettek a lakosságban, de senkinek sem volt oka arra, hogy elmeneküljön a településről.

Átvette a Pécsi Egyházmegye lelkipásztori kormányzását Udvardy György. A püspököt JuliuS JanuS pápai nuncius iktatta be hivatalába húsvéthétfőn a baranyai megyeszékhelyen. Udvardy György a beiktatása alkalmából a pécsi bazilikában tartott szentmisén azt mondta: örömmel és készséggel fogadta XVI. Benedek pápa megtisztelő bizalmát és kinevezését. A katolikus egyházfő azután határozott az 51 éves esztergom-budapesti segédpüspök kinevezéséről, hogy Mayer Mihály az idén januárban lemondott a Pécsi Egyházmegye vezetéséről.

Líbiában Moammer Kadhafi fővárosi főhadiszállására mért csapást mára virradóra a NATO légiereje. A támadás lerombolta a líbiai vezető irodáját. Líbiai kormánytisztviselők szerint a támadásban 45 ember sebesült meg, és azzal vádolták a NATO-t, hogy Moammer Kadhafit szemelte ki célpontul. A líbiai vezetőhöz hű hadsereg katonái közben ismét támadták Miszráta kikötővárosát. Szemtanúk szerint a harcokban 30 ember meghalt, több mint 60-an pedig megsebesültek.

Jemenben a korábbi hírekkel ellentétben mégsem fogadta el a Perzsa-öböl menti arab országok rendezési tervét az államfő. Az országot 32 éve irányító Ali Abdallah Száleh a BBC brit közszolgálati televízió arab nyelvű adásának nyilatkozva azt mondta: kétségbe vonja a hatalomátadási tervet, és csak a választások után mondana le hivataláról. A kormánypártok szombaton még azt közölték, hogy az elnök elfogadta a tervet és hajlandó távozni a hatalomból.

Japánban 25 ezer katonát vezényelt a földrengés és szökőár sújtotta térségbe a kormány a még mindig eltűntként nyilvántartott több mint 12 ezer áldozat felkutatására. A csapatok munkáját 90 helikopter és repülőgép, valamint 50 hajó, továbbá 100 búvár segíti. Ez már a harmadik nagyobb művelet az eltűntek felkutatására. A március 11-ei földrengésben és az azt követő szökőárban 14.300-an haltak meg.