A biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése érdekében indított kampányt februárban az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Ennek elsődleges célja a leállósáv nem rendeltetésszerű használatának visszaszorítása, az ott történő balesetek számának csökkentése volt.

Az autópályák a közúthálózat legbiztonságosabb részei, tavaly mégis csaknem ötven ember vesztette életét a pályákon - közülük öten a leállósávon -, húsz százalékkal többen, mint 2008-ban.

Az ÁAK szerint a kedvezőtlen tendenciát részben az magyarázza, hogy új balesettípusként több gyalogosgázolás is történt a sztrádán. Ezek a jellemzően halállal végződő balesetek azért következtek be, mert az autóvezetők túlnyomó része nem ismeri, vagy már elfelejtette a leállósáv használatának szabályait.

A kampány célja volt az is, hogy konszenzust teremtsen a leállósáv átnevezésére, az ÁAK szerint ugyanis a leállósáv elnevezés túlságosan megengedő: azt sugallja, hogy ezen a területen megállhat és pihenhet, intézheti ügyes-bajos dolgait a vezető. Ezzel szemben a KRESZ szerint a leállósávban csak akkor lehet megállni, ha az autó műszaki állapota miatt nem lehetséges a továbbhaladás.

Szakmai körökben széles konszenzus alakult ki a leállósáv átnevezésének szükségességéről. Az ÁAK ezt a javaslatot elküldte a közlekedéssel foglakozó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, amely azt az ORFK-nak továbbíthatja annak érdekében, hogy módosítsák a KRESZ-t - mondta Béni Gyöngyi, a szervezet kommunikációs vezetője.

Az ÁAK szerint a kampány során egyértelművé vált, hogy nemcsak a szakma, hanem a közlekedők is támogatják az új név bevezetését. A véleményt nyilvánító több mint tízezer szavazó döntő többsége az elriasztóbb "vészsáv" elnevezést támogatta, mert abból vita nélkül következik mindenki számára, hogy kizárólag veszély esetén lehet igénybe venni a forgalmi sávok melletti útterületet.