Jakab András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense egy hamarosan megjelenő cikkében sorra vette, hogy a második kamarának milyen megjelenési formái vannak, és a tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon egyik változat sem működne.
Az arisztokrata felső ház már sehol sem jellemző, a szövetségi államokra jellemző második kamara pedig Magyarország közigazgatási jellege miatt nem érdemel hosszabb kifejtést. Szerinte ha korporatív második kamara állna fel, tevékenységi körök szerinti képviselőkkel, úgy csak szűk csoportérdekek érvényesülhetnének.
Jakab András szerint szintén nem működne a civil szervezetekből, önkormányzatokból, vagy a kisebbségek képviseletéből megalakuló második kamara sem, mert minden esetben túlzott politikai befolyás alakulna ki. Ugyan ezt az érvet hozta arra a felvetésre is, ha a tagok kitüntetésként, a köztársasági elnök javaslatára kapnák meg a helyet a másik parlamentben.
Stumpf István alkotmánybíró a beszélgetésen azt mondta, bizonyos helyzetekben hasznos lehet egy második kamara. Megalapozottabb lehetne a törvényhozás, ha a felső ház megvétózhatná a törvényjavaslatokat, ami egyszeri újratárgyalásra kötelezné az alsó házat.
Hozzátette, hogy a vétó mellett a sarkalatos törvények előzetes alkotmányossági normakontrollját is kezdeményezhetné a felső ház.
Az alkotmánybíró elképzelése szerint a felső ház képviselőit szakmai, tudományos, és civil szervezetek és akár politikai pártok is jelölhetnék, a választópolgárok pedig listákra szavazhatnának.
Már itthon is megvásárolható egy új eszköz, ami nagyon hasznos a cukorbetegeknek