Az Alkotmánybíróság elnöke szerint kevés szó esik az új, még készülő alkotmányban az emberi jogokról, mintegy adottnak véve azokat; Paczolay Péter erről az emberi jogok napján, pénteken Budapesten tartott konferencián beszélt.

"Itt lenne a jó alkalom az alkotmányozás kapcsán, hogy az 1989-ben csak esetlegesen lefordított, az emberi jogokat érintő nemzetközi szerződéseket, vagy az új jogokat is figyelembe véve alakítsák ki az új alapszerződést" - mondta Paczolay Péter a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által rendezett konferencián.

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az elkövetkező fél év Magyarország számára két szempontból is emlékezetes lesz: a magyar EU-elnökség egyik legnagyobb feladata a válság kezelése lesz, amelyhez a "tapasztalatok miatt" hozzá is tud majd járulni az ország. A másik maga az alkotmányozás folyamata.

Paczolay Péter szerint az alkotmányozás kapcsán néhány szempont nem kellő súllyal érvényesül. Ennél a folyamatnál nélkülözhetetlen a politikai közösség önértékelése, önreflexiója. Meg kellene állapítani azokat a közösségi értékeket, amelyekben az egész magyar politikai közélet egyetért - tette hozzá.

Vannak viszont olyan értékek, amelyekben soha nem fog a politikai közélet közös nevezőre jutni, amelyek élesen megosztják ezt a csoportot, s amelyeket élesen el kell egymástól választani - vélte Paczolay Péter.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának fideszes alelnöke a konferencián elmondta: a polgári jólét egy bizonyos szintje alatt fölösleges azzal számolni, hogy a társadalom széles rétegei a szabadságjogokat megfelelő mértékben értékelni tudnák.

Ezért a szabadság és a jólét biztosítása a garanciája annak, hogy az állampolgárok az alapvető szabadságjogukkal tudatosan élni tudjanak - fűzte hozzá.

A képviselő szerint az elmúlt nyolc év "idegen test a magyar demokráciában"; ebben az időszakban a szabadságjogokat tudatosan korlátozták. Az előző kormány a véleménynyilvánítás szabadságát, és különösen ennek a gyülekezési jogokra vonatkozó részét korlátozta leginkább - mondta. Gulyás Gergely szerint ezért az elmúlt húsz év emberi jogi küzdelmeibe az említett időszak nem illeszthető bele.

"Éppen ez a nyolc év vezetett oda, hogy a 2010-es választások után egy nehéz konfliktushelyzetbe került az új hatalom is: egyszerre van igény a rendre, az erős államra, a szabadság helyreállítására és a társadalmi jólétre" - mondta a képviselő.

Gulyás Gergely úgy vélte, hogy az új alkotmánynak a teljes körű jogvédelmet kell biztosítania, enélkül nem elképzelhető az új alapszerződés.

A konferencián felszólalt Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke és Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is.

Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948 decemberében ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. E dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, a szociális és a kulturális jogok bizonyos körét.