Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják. Az sem tűnik neki egyértelmű közérdeknek, ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz - tette hozzá.

Az egykulcsos adó nem lehet igazságos, "hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával" - mondta.

A Jobbik egyetért a PPP-programok leállításával, valamint az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelésével, a magánnyugdíjpénztárakat azonban szerintük államosítani kellene.

Vona Gábor frakcióvezető azt mondta: az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelését fontos lépésnek tartja a Jobbik, de az nem kizárt, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik. Hozzátette: azt javasolják, hogy a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány.

Aki többet keres a magyar piacon, az vállaljon nagyobb részt a közös terhekből is - reagált a miniszterelnök felszólalására a KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter a családi adózásról azt mondta, hogy az első Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással, emellett mindenkinek járt családi pótlék; a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag "egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert" egyedül a családi pótlékot őrizte meg, "ami segélyszerű juttatás".

A kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet - mutatott rá, hangsúlyozva: az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.

A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát - reagált a miniszterelnök felszólalására Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője szerint a válságadók nem hozzák létre a versenysemlegességet ezekben a szektorokban és nem szabnak gátat az adózatlan jövedelmek kiáramlásának.

Schiffer András helyesnek ítélte ugyanakkor, hogy a PPP-programokat a kormány fel akarja számolni, és azzal is egyetértett, hogy hosszú távon fel akarják számolni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, de azt mondta, hogy a módszer alkotmányossági aggályokat vet fel.

A legnagyobb problémának a politikus azt nevezte, hogy a kormány radikális járulékcsökkentés nélkül hajtana végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére.

Orbán válaszol

A miniszterelnök szerint alkotmányos garanciát kell adni a családoknak arra, hogy mindig lesz olyan jövedelem, amihez az állam nem nyúlhat hozzá. A miniszterelnök leszögezte: a kormány garantálni fogja, hogy aki a magánból visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, azt nem érheti veszteség.

A kormányfő a második akciótervet ismertető beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől - hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor közölte: az új adórendszerrel mindenki jó jár, azzal senki sem jár rosszabbul.

A válságadó kapcsán aláhúzta, hogy az nem piacszabályozási eszköz; változtatni kell komoly szabályozási kérdéseken is, de azt nem ezzel adóval akarják megoldani.

Az adócsökkentésről szólva a miniszterelnök kitért arra is: szólnak érvek a radikális járulékcsökkentés mellett a gazdasági növekedés beindítás érdekében, de a kormány azt nem tudja az adócsökkentéssel egyszerre véghezvinni. Úgy fogalmazott: ha az országot nem adósították volna el "nyakig", ha nem lopták volna ki a "szemét" is, akkor lehetne a kettőt együtt meglépni. Először a gazdaság lelkének, a tisztességnek, a méltányosságnak, a fair versenynek szabályait kell helyreállítani - vélekedett a kormányfő, aki szerint ezért kell először az adórendszert átalakítani.

Nem jó üzenet

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a válságadó terhét az érintett szektorok tovább hárítják majd az emberekre, úgy reagált: a bankadóból származó terheket sem tudták a pénzintézetek áthárítani az emberekre. Elismerte ugyanakkor, hogy erre valószínűleg lesznek kísérletek, de nem lehet onnan kezdeni egy gazdaság átépítését, hogy bele sem vágnak az intézkedésbe.

A kormányfő elismerte, hogy a válságadó bevezetése rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek, mert - fogalmazott -, ki szeretne létrehozni befektetéseket egy országban, ahol váratlanul válságadót lehet a nyakukba tenni. Szerinte még ezzel a rossz üzenettel együtt is érdemes volt belevágni az intézkedésbe. Hangsúlyozta: a befektetőket meg kell nyugtatni, hogy ezt az adót három évre vezetik be; ez alatt a három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre, úgy, hogy közben meg fog felelni az unió általános pénzügyi elvárásainak.

Nyugdíjvita

A miniszterelnök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet - jegyezte meg. Szerinte hiába vitték be az embereket erőszakkal a rendszerbe, erővel nem lehet kihozni őket, e helyett az emberek józan eszére kell apellálni.