Egy tűzoltásra is alkalmas intézkedést kell összehangolni egy középtávú gazdaságpolitikai forgatókönyvvel, vagyis el kell érni azt, hogy a pénzintézetek is működőképesek maradjanak, és a devizahitelesek se veszítsék el az otthonukat - mondta Varga Mihály a lakáshitelesek megsegítését célzó, múlt héten bemutatott nyolcpontos javaslatcsomagról. A politikus az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a kormánynak először ki kell alakítania álláspontját a javaslatokról, majd egyeztetéseket kell kezdeni a Bankszövetséggel, ezért a javaslatcsomag még módosulhat.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta, hogy a nyáron bejelentett huszonkilenc pontos gazdasági csomag folytatását nem egyszerre terjesztik majd a parlament elé, hanem több részre bontva. Hozzátette, a költségvetési vita végéig az összes fontos javaslatot benyújtják.

Három százalékos államháztartási hiányt terveznek 2011-re

Varga Mihály az államháztartási hiányról szólva úgy fogalmazott: az 2011-ben három százaléknál nem lehet magasabb, idén pedig - hacsak valamilyen előre nem látható változás nem történik a világban - tartható a 3,8 százalékos hiány. "A bruttó hazai termék 1,6 százalékát, vagyis 350-400 milliárd forintot tesznek ki azok a tételek, amelyekre semmilyen fedezet nem volt az államháztartásban, amelyekhez az előző kormány csak kiadást írt be, de bevételt nem. Ezek nagy részét a nyári gazdasági csomaggal sikerült kezelni, és szerencsére van egy-két olyan elem az államháztartásban, amellyel a fennmaradó részt többletbevétel formájában fedezni tudjuk" - mondta.

Az államtitkár kiemelte, hogy a következő hónapok legfontosabb feladata a költségvetés elfogadása, valamint az adómódosítások, az egykulcsos adórendszer bevezetésének előkészítése lesz. A jelenlegi adóteherhekkel az ország ugyanis nem versenyképes - fogalmazott. "Ha a Fidesz szeretné végigvinni azt, amit eltervezett, hogy egymillió új munkahely jöjjön létre a következő tíz évben, és Magyarország a lehető legversenyképesebb ország legyen a közép-európai térségben, akkor sürgősen el kell indítani az államháztartás szerkezeténekegy olyan átstrukturálását, amelynek a végén az adóterhek, a járulékterhek jelentősen csökkennek" - mondta. Hozzátette, a gazdasági alapokat szilárdabbá kell tenni, a vállalkozások mozgásterét pedig tovább kell bővíteni.

Bővülhet a hatvanhárom "csontváz" listája

A gazdasági tényfeltáró bizottság munkájáról és a múlt héten bemutatott jelentésről Varga Mihály azt mondta, hogy a nyilvánosságra hozott hatvanhárom "csontváz" nem fedi le teljesen mindazt, amit találtak, több olyan ügy nem szerepel benne - ilyen például a BKV és a Főkert ügye, valamint egyes önkormányzati döntések -, amelyek jelentős hatásúak, és később kormányzati szintre csúszhatnak fel. "Le kellett zárni az anyagot. A tapolcai frakcióülésen hiányolta is az egyik kolléga, hogy például a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó egerszalóki fürdőberuházás ötmilliárdos ügye, amelynek a hátterében szintén offshore cégek állnak, nem került be a jelentésbe" - mondta. Hozzátette: elképzelhető, hogy a listára a következő hónapokban újabb ügyek kerülnek majd fel.

Az államtitkár kiemelte, a hatvannégy oldalas anyag jelentős része a hazai gazdasági és társadalmi folyamatok elemzésével foglalkozik. "Az államháztartás azért volt kiemelt terület, mert az, hogy az IMF-szerződés következményei és a sürgős gazdasági lépések mit kívánnak egy kormánytól, ebből az anyagból is levezethető volt" - tette hozzá.

Bakuban egyeztetnek az alternatív energiaszállítási útvonalakról

A Miniszterelnökség államtitkára és Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután Bakuba utazik, hogy részt vegyen azoknak az állam- és kormányfőknek a csúcstalálkozóján, akik egy új, Iránból Romániába tartó gázvezetékről tárgyalnak. "Romániának régóta szándéka, hogy Fekete-tengeri kikötőjénél cseppfolyósgáz-terminált hozzon létre, ehhez a tervek szerint Irán irányából kapna gázt. Egy elvi szintű megállapodás erről már létrejött" - mondta Varga Mihály. Hozzátette: minden egyes energiaszállítási csatornának jelentősége van, akár a Nabuccóról, akár a Déli áramlatról legyen szó, ugyanis minél több vonalon csatlakozik az ország az energiaforrásokhoz, annál nagyobb lesz az energiaellátás biztonsága.