A Facebook közösségi portálon néhány nappal ezelőtt indult egy kezdeményezés, hogy az augusztus 20-i tűzijátékra elkülönített összeget az ország inkább juttassa az árvízkárosultaknak. Az ötlet mögé igen rövid idő alatt hatalmas támogatói kör verbuválódott.

A Mathias Corvinus Collegium diplomaosztó ünnepségén megjelent közigazgatási és igazságügyi minisztertől az InfoRádió pénteken megkérdezte, miként reagál majd a kormány a kezdeményezésre? Navracsics Tibor elmondta, hogy a kormány az árvízkárosultak megsegítése céljából valószínűleg változtat az augusztus 20-ig ünnepségek koncepcióján.

A június 28-ával kezdődő héten a kormány döntést hoz az ügyben, hiszen a rendezvényekkel és az árvízi helyreállítással kapcsolatos határidők szorítanak - nyilatkozta az InfoRádió kérdésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Navracsics Tibor hozzátette: három változat közül választ majd a kormány.

Mint mondta: az első lehetőség az, hogy "megtartjuk a szokásos tűzijátékot, a másik az, hogy egyáltalán nincs tűzijáték. A harmadik pedig tulajdonképpen a kettőnek egyfajta kombinációja, vagyis olcsóbb és rövidebb tűzijátékra kerülne sor, emellett a kormány átgondolná, hogy a további augusztus 20-ai ünnepi rendezvények közül melyek azok, amelyeket a takarékosság jegyében elhagyna, vagy szerényebbre méretezne. Az így megtakarított pénzt pedig az árvíz által sújtott térségek egyes intézményeinek újjáépítésére lehetne fordítani."

Navracsics Tibor a Mathias Corvinus Collegium pénteki diplomaosztó ünnepségén az elitképzés fontosságáról is beszélt. Mint mondta: igen pozitív jelenség, hogy a felsőoktatásban egyre többen vesznek részt, ám az ország jövője, megfelelő fejlődése szempontjából az elitképzésre is szükség van.

Mint fogalmazott: egyre rosszabb kedvűek lettünk, és azt lehetett látni, hogy a fiatalok egy része, akik vidám, jó hangulatú és innovatív környezetet szeretnének maguknak teremteni, elmennek külföldre.

Navracsics Tibor szerint Magyarország csak úgy tud jó irányba fejlődni, ha a fiatalok úgy érzik, érdemes itt élni.

Arról is beszélt, hogy a jelenkor döntéshozóinak ebből a szempontból két fontos feladata van: egyrészt olyan körülményeket kell teremteniük, hogy az elitképző intézmények is tudjanak működni, másrészt pedig olyan Magyarországot kell formálniuk, amelybe a fiatalok a külföldi tapasztalatszerzés után visszatérnek, ahol hosszútávon megtalálják a boldogulásukat.