Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Medián: az emberek többsége Schmitt Pált választaná államfőnek

Bár az emberek többsége fontosnak tartja, hogy a köztársasági elnök ne legyen pártpolitikus, a jelöltek közül jellemzően párthovatartozásuk szerint választanak, és a Medián felmérése szerint a közvéleménytől Schmitt Pál kapná a legtöbb szavazatot.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vasárnap jutatta el az MTI-hez szombaton végzett telefonos felmérésének eredményét.

Schmitt Pál 32, Sólyom László 24, Balogh András 14, Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna, ha a felmérésben részt vettek szavazhatnának. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre.

A megkérdezettek nagy többsége tudatában van annak, hogy napirendre került a köztársaságielnök-választás (85 százalék hallott arról, hogy a nyáron lejár Sólyom László megbízatása), de csak viszonylag keveseket foglalkoztat komolyabban is ez a téma: mindössze 30 százalék állította, hogy "gondolkozott már azon, ki lenne a legalkalmasabb a köztársasági elnöki posztra".

A tájékozottság is foghíjas: az emberek 81 százaléka tisztában van ugyan azzal, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja, de 11 százalékuk azt hiszi, hogy ebben népszavazás dönt, 8 százalék pedig nem tudott válaszolni.

Amikor a kérdezőbiztosok a köztársasági elnöki tisztség legfontosabb követelményeiről kérdezték a válaszadókat, a legtöbben (48 százalék) azt tartották nagyon fontosnak, hogy "legyen független a kormánytól", de majdnem ugyanannyian (46 százalék) azt, hogy "jól együtt tudjon működni a miniszterelnökkel". Sőt, ha az egyes tényezők osztályzatait átlagoljuk, az utóbbi szempont kerül az első helyre.

A meglehetősen szoros ranglista elég nagy szóródást takar: a kormánypárti szavazók számára kiemelkedően fontos a miniszterelnökkel való jó együttműködés, míg az ellenzéki és a "bizonytalan" szavazók a kormánytól való függetlenséget teszik az első helyre.

A konkrét jelöltek alkalmasságának megítélésében is a politikai hovatartozás a döntő: a saját pártja jelöltjét általában a válaszadók négyötöde tartja alkalmasnak a köztársasági elnöki posztra. Schmitt Pál viszont jobban megosztja a közvéleményt, mint Sólyom László: az előbbiről az ellenzékieknek csak 20 százaléka, míg az utóbbiról a kormánypártiak 43 százaléka mondta, hogy alkalmas.

Mindent egybevetve, ha a felmérésben megkérdezettek is szavazhatnának a köztársasági elnök személyéről, a legtöbb voksot Schmitt Pál kapná (32 százalék), elsősorban azért, mert a Fidesz-szavazók nagy többségben vannak, és közel kétharmaduk elfogadja Orbán Viktor jelöltjét. Sólyom Lászlóra 24 százalék jutna. Balogh András, az MSZP jelöltje 14 százalékot kapna, míg a jobbikos Morvai Krisztina 6 százalékra számíthatna. A megkérdezettek 24 százaléka egyikükre sem szavazna, illetve nem válaszolt a kérdésre.

A felmérést június 26-án készítette a Medián az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×