A politikus elmondta: már most látni, hogy az előző kormánytól örökölt költségvetési számok nem stimmelnek, tehát valószínűleg pótköltségvetést kell előterjeszteni, egyúttal pedig olyan intézkedéstervet, amely az ország gazdaságának helyreállítását célozza. További feladatok következnek az oktatás területén, az önkormányzati rendszerben, a kultúrában, a nemzetpolitikában, fel kell készülni arra is, hogy 2011-ben Magyarország biztosítja az Európai Unió soros elnökségét. Ugyanakkor a politikai menetrend szempontjából közelegnek az önkormányzati választások. "A fővárosban még jelen van a Gyurcsány Ferenc képviselte, elviselhetetlen korrupcióval, visszaélésekkel, pazarlással, tolvajlással járó politika, amit fel kell számolni" - idézi a lap Kósa Lajost.

A politikus kifejtette: a megszorítások nem vezetnek sehová, új gazdaságpolitikát kell lefektetni, ami nem a megszorításokra támaszkodik. "Sohasem lesz egyetlen egészséges fogunk sem, ha mindig kihúzunk egyet, előbb-utóbb elfogynak" - állapította meg.

Fel kell újítani a magyar-magyar együttműködést az anyaországban és a környező országokban élő magyarok között - mondta a fideszes képviselő, hozzáfűzve: le kell ülni a környező országok vezetőivel, és rendezni kell azokat a kérdéseket, amelyek most problémaként vetődnek fel például az oktatásban, a kulturális együttműködésben. Ugyanakkor számos más gond van azon országokkal - Szerbia, Horvátország és Ukrajna -, amelyek nem tagjai az EU-nak - állapította meg Kósa Lajos, kifejtve: "Kicsit mi is hasonló cipőben járunk, mint Románia, amely kettős állampolgárságot ad olyan ország lakóinak, amely nem uniós tagállam, gondolok itt a Moldovai Köztársaságra".

Az erdélyi magyar politikai szervezetekkel fenntartandó intézményes kapcsolatokról szólva jelezte: fel kell vázolni egy nemzetpolitikai stratégiát, és az ehhez való viszony határozza meg, hogy milyen kapcsolat alakul ki a különböző szervezetekkel. "Aki azt mondja erre, hogy jó, azzal egészen biztosan szoros partneri kapcsolatunk lesz, aki pedig elfogadhatatlannak tartja, azzal nyilván nem annyira szoros, mert az alapstratégiai célkitűzésben nem értünk egyet" - szögezte le Kósa Lajos. Szerinte e téren kulcskérdés az autonómia megítélése. "Miért ne járna az autonómia a magyaroknak, ha jár a finneknek, svédeknek, baszkoknak Európában? Mi egyenrangúak vagyunk az európai nemzetek sorában, tehát ki kell követelnünk magunknak, hogy ami másoknak jár, az kölcsönösségi alapon nekünk is" - hangsúlyozta az interjúalany.

- Érdekes fejlemény, hogy most már Románia is megismeri a kisebbségi román létet, hiszen népességének tíz százaléka már nem az országban lakik - utalt Kósa arra, hogy a külföldön munkát vállaló, ott tartósan élő románokkal szemben a fogadó ország többségi lakosságában erős előítéletek élnek - és láttuk, milyen türelmetlen intézkedésekkel reagált ezekre a problémákra például az olasz kormány.

"Előfordulhat, amire sohasem gondoltunk volna, mégpedig hogy húszéves távlatban kisebbségi ügyben a magyar és a román álláspont megegyezik" - véli Kósa Lajos.