Orbán Viktor azt mondta: a legfontosabb teendők közé tartozik a gazdasági növekedés beindítása, az egészségügy megmentése, a közbiztonság fokozása és a demokratikus normák helyreállítása, de semmilyen gyors, alkotmányos átrendezésre nem kell számítani. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje bejelentette: Lázár Jánost, Hódmezővásárhely polgármesterét kéri fel a párt új parlamenti képviselőcsoportjának vezetésére, de az új kabinet összetételéről csak Sólyom László köztársasági elnök kormányalakításra vonatkozó felkérése és az egyeztetések megkezdése után nyilatkozik. Orbán Viktor az országgyűlési választáson elért 68 százalékos arányú győzelmet történelmi fordulópontnak, a demokrácia megerősítésének nevezte, ami szerinte egyben megerősítette Magyarország Európai Unió iránti elkötelezettségét.

Május 14-én ülhet össze az új Országgyűlés

Május 14-ére tervezi összehívni az Országgyűlés alakuló ülését az államfő - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. A tájékoztatás szerint a végleges időpontot Sólyom László akkor állapítja meg, ha megszületik a választások jogerős eredménye. A közlemény szerint az államfő levélben már jelezte az időpontot az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőinek és azt kéri, hogy már ezen a héten kezdjék meg az alakuló ülés előkészítő tárgyalásait. Sólyom László szerdára hívta meg Orbán Viktort, a választásokon győztes Fidesz-KDNP pártszövetség miniszterelnök-jelöltjét a kormányalakítással összefüggő megbeszélésre.

Az MSZP szerint az ország többet vár Orbántól

Ellentmondásosnak tartja a Fidesz elnökének beszédét az MSZP. A párt szóvivője azt mondta: Orbán Viktor - csakúgy, mint korábban - mások eredményeit akarja sajátjaként feltüntetni. Budai Bernadett hozzátette: Magyarország ennél jóval többet vár attól a politikustól, aki ígéreteivel ilyen erős felhatalmazást csikart ki a választóktól. A beszédből a konkrétumokat hiányolta Vona Gábor, a Jobbik elnöke is. Közben a szocialisták leköszönő vezetője azt mondta: az MSZP következő kongresszusán megválasztandó új pártelnöknek a teljes tisztújításkor újból meg kell méretnie magát. Lendvai Ildikó közölte: a május végi, június eleji értekezleten a tartalmi kérdéseken túl az MSZP megválasztja új elnökét, és dönt a tisztújítás menetéről is.

Ab: nem lép hatályba az úk Ptk.

Nem lép hatályba május 1-jén az új polgári törvénykönyv első két könyve, mert az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találta a hatálybaléptetésről szóló jogszabály egyes rendelkezéseit. A testület emellett kifogásolta, hogy a felkészüléshez biztosított idő kirívóan rövid, és emiatt sérül a jogbiztonság. Az Országgyűlés által februárban jóváhagyott új Ptk. első két könyve a személyekre, a gondnokságra, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Csökkent a jegybanki alapkamat

25 bázisponttal, 5,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot a monetáris tanács. A kamat ezzel újabb történelmi mélységbe csökkent. A döntés megfelel az elemzők várakozásainak. A testület üléséről kiadott közlemény szerint az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentést akkor lehet végrehajtani, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi. A monetáris tanács úgy véli: a hazai gazdaság a tavalyi mély recesszió után az idén állhat ismét növekedési pályára. Elemzők szerint a közeljövőben folytatódhat a monetáris lazítás, és az alapkamat az év végére 5 százalék alá süllyedhet.

Jaroslaw Kaczynski indul az elnökválasztáson

Lengyelországban Jaroslaw Kaczynski, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt jelöltjeként indul a június 20-ára tervezett elnökválasztáson. Az április 10-én repülőgép-szerencsétlenségben meghalt államfő, Lech Kaczynski ikertestvére az ország iránt érzett felelősséggel indokolta döntését. Az elnökválasztáson jelenleg a legtöbb esélye a győzelemre a kormányon lévő Polgári Platform jelöltjének, Bronislaw Komorowskinak van, aki a parlament elnökeként az ügyvezetői államfői teendőket is ellátja.

Kiadta Moszkva a kirgiz belügyminisztert

Õrizetbe vették és kiadták Kirgizisztánnak az ország volt belügyminiszterét az orosz hatóságok. A biskeki átmeneti kormány tájékoztatása szerint Moldomusa Kongantijev ellen a kirgizisztáni tüntetőkre áprilisban leadott sortüzek elrendelése miatt indult eljárás. Megfigyelők szerint az intézkedés azt jelzi, hogy Moszkva támogatja az ország új vezetését. Az ideiglenes kirgiz kormány bejelentette: országos vitára bocsátotta az ország új alkotmányát. Az alaptörvény elfogadásáról június 27-én népszavazás dönt, az első, az új alkotmány alapján megtartott parlamenti választás pedig október 10-én lesz.