"Döntésem végleges és visszavonhatatlan." Gyurcsány Ferenc csak 24 órával az MSZP 2009. március 21-i kongresszusán elhangzott bejelentése után tette egyértelművé, hogy a saját maga ellen kezdeményezett konstruktív bizalmatlansági indítvány nem az akkor még általa vezetett kormánypárt zsarolását és vezetői hatalmának átmentését szolgálta, ahogyan azt az ellenzék, valamint a hazai politikai elemzők és a külföldi publicisták többsége gondolta, hanem valóban lemondott a miniszterelnökségről.

Persze, tehette volna ezt egyenesebben is - mondta egy éve az InfoRádióban elődje, Medgyessy Péter, aki biztos volt benne, hogy az MSZP talál új kormányfőt, vagy ha nem, "akkor ki kell írni az előrehozott választásokat".

A szocialisták - vagy legalábbis a vezetőik - ezt mindenképpen el akarták kerülni. Így történt, hogy a 2009. március 21-ét követő időszak kínos közéleti komédiájában - néhány esetben tudtán kívül - "miniszterelnök-jelölt" lett Bajnai Gordon, Balázs Péter, Békesi László, Bokros Lajos, Gráf József, Kiss Péter, Kovács László és Simor András. Végül az MSZP naponta ülésező elnöksége Glatz Ferenc akadémikust, Surányi György volt jegybankelnököt és Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét nevezte meg lehetséges miniszterelnök-jelöltként.

Közülük az akkor legesélyesebbnek tartott Surányi György egyeztetett az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ elnökével is. Azt mondta, hogy csak akkor vállalja el a miniszterelnöki posztot, ha az új kabinet nem lesz a pártok céltáblája. A Fidesztől nem kapott ilyen garanciát.

"Azt várjuk a miniszterelnöktől..."

Lendvai Ildikó, az MSZP akkori frakcióvezetője az InfoRádió Aréna című műsorának egy évvel ezelőtti adásában elmondta: azt várják az új miniszterelnöktől, hogy folytassa a rövid távú válságkezelést, és kezdje meg a nagyobb szerkezeti átalakítások előkészítését.

2009. március 24-én a szocialisták az MDF-fel tárgyaltak. Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke a megbeszélés után azt mondta: fontosnak tartja, hogy Gyurcsány Ferenc távozzon a miniszterelnöki tisztségből, ezért pártja az SZDSZ-hez hasonlóan nem köt koalíciót az MSZP-vel, nem mond nemet a konstruktív bizalmatlansági indítványra, de konstruktív ellenzék lesz.

A Fidesz egyértelműbb volt: nem tárgyaltak a szakértői kormányról. Az ellenzéki párt az Országgyűlés feloszlatását kezdeményezte, és előrehozott választást sürgetett. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke tavaly ilyenkor úgy nyilatkozott: a szocialisták húzzák az időt, hogy a hatalomban maradhassanak a 2010-es választásokig.

Antall Attila, a Méltányosság Politikaelemező Központ munkatársa egy évvel ezelőtt elképzelhetőnek tartotta, hogy az SZDSZ és az MDF is támogat egy jelöltet a listából. Ezt gondolta akkor Török Gábor, a Vision Consulting igazgatója is, Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hibásak azok a külföldi példák, amelyekkel a Fideszt az esetleges kormánytöbbség támogatására, tehát egy nagykoalíció megkötésére szeretnék rábírni.

Közben a MSZP képviselőcsoportja úgy döntött, hogy a párt tárgyalódelegációjának - Gyurcsány Ferencnek, Lendvai Ildikónak és az országos választmányt vezető Simon Gábornak - minden javaslatot előzetesen egyeztetnie kell a frakcióval.

Nevük elhallgatását kérő szocialista politikusok szerint ugyanis a kongresszuson elért pillanatnyi lélektani győzelem óta jelentősen romlott a pártelnök pozíciója, és kifejezetten rossz volt a viszony az újraválasztott elnök és az új összetételű elnökség többsége között. Sokan sérelmezték, hogy Gyurcsány előbb tájékoztatta a kongresszuson bejelentett döntéséről az SZDSZ elnökét, mint saját párttársait.

Gyurcsány aknamunkája?

Az SZDSZ azon követelése mögött, hogy "meghatározó MSZP-s politikusok ne legyenek tagjai az új kormánynak", többen a leköszönőben lévő miniszterelnök aknamunkáját sejtették. Így ugyanis jelentősen szűkülhetett volna néhány meghatározó szocialista politikus, például Kiss Péter, Szekeres Imre, Veres János és Gráf József politikai mozgástere.

Az elnökség tagjai nehezményezték, hogy az előre menekülő Gyurcsány teátrális visszalépésével a többi szocialista miniszter alól is ki akarta húzni a szőnyeget, miközben ő újraválasztott pártelnökként továbbra is az első vonalban politizálhatott.

Befolyásos vidéki polgármesterek és önkormányzati politikusok pedig már korábban is hangot adtak annak az véleményüknek, hogy egy előrehozott választás jobb lehetőséget nyújtana az önkormányzati pozíciójuk megtartásához, mint az elnyúló agónia, vagy a szocialisták nevéhez kötődő, radikális megszorításcsomag. Egyre többen vélték úgy, hogy nincs veszíteni valójuk, és az idő nem a szocialistáknak dolgozik. Az előrehozott választás igazi vesztese szerintük nem a szocialista párt, hanem Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök is tudta ezt: egy évvel ezelőtt ezen a napon még a blogjában is az előrehozott választások ellen kampányolt - ahogy írta - "a demokrácia nevében".