Mint hozzátette: a rendszerváltás óta a legnagyobb változás előtt áll a cigányság, melyre készen áll, s mely a Fidesz kormányra kerülésével garantált, erre ugyanis társadalmi szerződést kötöttek. Közösen dolgozták ki a változtatás programját. "Tudjuk, hogy mit kell csinálni, hogyan, és kivel."

A politikus szerint a cigányságnak két kitörési pontja van, a tanulás és munka. Ismét egyre több ugyanis köztük aki alig tanult, s az ösztöndíj-program megszűntével, a tehetségesek számára is szinte elérhetetlen a diploma. Mint hozzátette: a tanulás mellett a munkát kell elérhetővé tenni számukra, ugyanis nem segélyt, hanem a megélhetést biztosító munkát akarnak. Az országban helyenként kilencvenöt, de van ahol százszázalékos a kisebbség munkanélkülisége.

Beszédében Farkas Flórián határozottan érvelt egy szemléletváltás mellett is, melynek értelmében a cigányoknak ki kell közösíteniük a bűnözőket maguk közül.

Előadása zárásaként úgy fogalmazott: "az a cigány, aki nem megy el szavazni, vagy nem a Fidesz-KDNP jelöltjeire szavaz, az ne találkozzon velünk, mert a jövője ellen, a sorsa tovább folytatására szavaz, amit most él meg."

Farkas Flórián beszédét vastaps fogadta az eseménynek otthont adó Újszegedi Rendezvényházban. Az előadást, mintegy kétszáz fős, Csongrád megyéből érkezett, elsősorban roma származású hallgatóság kísérte figyelemmel.

A fórumot megelőzően Bodó Imre, a Csongrád Megyei Közgyűlés önkormányzati tanácsnoka köszöntötte az egybegyűlteket, majd az Apátfalvi Cigányfolklór Együttes adott rövid műsort. Azt követően Károlyi Sándor, a Csongrád Megyei Önkormányzat kisebbségi tanácsnoka foglalta össze néhány mondatban a huszonötezres megyei cigányság helyzetét.