A Közbeszerzések Tanácsa megrendelésére elkészült az első, átfogó tanulmány a hazai közbeszerzési korrupcióról. Az Index hivatalosan kikérte a tanulmányt a tanácstól, ám azt a választ kapta, hogy az eredeti változatot még módosítják, a végleges verziót pedig csak később kaphatja meg.

Ugyanakkor a Transparency International Magyarország (TI) kikérte véleményezésre a doukmentumot, jelezve, hogy az álláspontját nyilvánosságra hozza majd. Ezzel az áttétellel végül megismerhetők lettek a piaci szereplők körében készített felmérés főbb megállapításai.

A TI értékelése szerint a becslés módszertani nehézségeinek tudható be, hogy a tanulmányban több mutató is szerepel a közbeszerzési korrupció megbecslésére: 50 százalék felettitől, a kétharmadon, háromnegyeden át egészen a 90 százalékig. Ezeket az értékeket azzal együtt kell értelmezni, hogy a közbeszerzési korrupció esetén közismerten nagy a látencia, ezért inkább a magasabb korrupció-elterjedtséget tekintik a valósághoz közelinek.

A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a tanulmányban árnyalni, tompítani akarják ugyan a riasztó számokat, ezek azonban nem megalapozott érvelések. A szervezet szerint önmagában a módszertani problémák, a kérdésekre válaszolók bizonytalansága, kétértelműsége nem ad alapot a riasztó korrupciós mérték túlzónak beállításához.

A korrupció árnövelő hatása 23-26 százalék

Az értékelés szerint a másik nagyon komolyan veendő, és ugyancsak rossz sejtéseket beigazoló adat, hogy 22-26 százalékkal lenne több közbeszerzés, ha minden eljárást kiírnának, és a korrupció árnövelő hatását is a TI által korábban becsült 23-26 százalékra teszi a tanulmány.

A korrupció formáit is taglalja a tanulmány, számos vállalkozóval készített mélyinterjú alapján. Az ajánlatkérők és alvállalkozók összejátszásának technikái közé sorolja például az előzetes kartellmegállapodást, az ajánlattevőre gyakorolt külső nyomásgyakorlást vagy a baráti cég indításának eseteit, amelyeket a közbeszerzés résztvevői is mindennapos gyakorlatként élnek meg.

A Transparency International Magyarország értelmezése szerint e korrupciós technikák, melyek nem ritkán a büntetőjogi felelősségre vonást követelnének, mélyebb feltárása és a velük szembeni jogalkotási, jogalkalmazási lépések megtétele a KT számára prioritást kellene, hogy élvezzen. Ám a tanulmánynak nem volt feladata a konkrét jogalkotási javaslatok megalapozása.

Több mint egy év késésben vannak

Magával a tanulmánnyal kapcsolatban azonban egy-két érdekes észrevételt is tesz az IT. Eszerint szokatlan, hogy az eredeti határidőhöz képest már eddig is több mint egy évet csúszott a teljesítés, amit a felek az interjúkészítésben mutatkozó nehézségekkel, valamint a megbízó és a vállalkozó közti szakmai eltérésekkel magyaráztak.

Ráadásul a GKI által elnyert pályázat nem egy autonóm, független tudományos tanulmányra, hanem egy tervezet készítésére irányult, amelyet a megrendelő később módosíttatott, és még jelenleg sem ismer el késznek. Ez önmagában sem igazolható, amennyiben a cél egy független elemzés.

Ugyancsak megkérdőjelezhető a szerződés azon kitétele, amely a megbízónak gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosított a tanulmány átdolgoztatására (átíratására). Ennek szakmai indokolatlanságon túl az is következménye lehet, hogy a többször módosított teljesítési határidőhöz képest is még tovább húzódik a közzététel.

A tanulmány bevezetője szerint a kutatások a KT éves országgyűlési beszámolójának megalapozását szolgálják. Ezért furcsa, hogy a tanulmány nem hogy az eredeti célnak megfelelően a tavalyi beszámolót, de az ideit sem alapozhatta meg. Emellett az sem érthető, hogy egy javaslatokat is megfogalmazó kutatás eredményét miért nem ütemezték úgy, hogy azt a 2008-as kiterjedt közbeszerzési joganyag változásnál hasznosítani lehessen.

Húszmillió forintba került a tanulmány

A Közbeszerzések Tanácsa közbeszerzési eljárás keretében írt ki pályázatot a közbeszerzési korrupció tudományos, empirikus vizsgálatára és húszmillió forint közpénzt költött erre a célra. (Ennek keretében a GKI Gazdaságkutató Zrt. 14 880 000 forintot, a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. pedig 4 719 600 forintot kap.) A TI szerint ez a lépés annak is jele lehet, hogy a hazai közbeszerzések rendszerét átlátni, működtetni és jobbítani hivatott testület kész szembenézni azzal, hogy a közpénzek elfolyását eredményező egyik legsúlyosabb jelenség éppen az általa felügyelt területen zajlik.