Az intézkedést indokolja az is, hogy elkerüljék bizonyos munkakörökben a munkaerőhiány kialakulását és a bevételkiesést a költségvetésből - közölte Kökény Mihály.

Kifejtette, 2008 előtt a szabályozás arra ösztönzött, hogy a biztosított személy minél előbb előre hozott öregségi nyugdíjat vegyen igénybe. Mivel ehhez nem kellett megszüntetni jogviszonyát, változatlan feltételek mellett folytathatta kereső tevékenységét, és nyugdíjat is kaphatott.

Indokolt volt az a módosítás, amely 2008-tól az előre hozott nyugdíjakra, 2010-től pedig a korhatáron, vagy afelett igénybe vett öregségi nyugdíjra is megszüntette az igénybevételt a jogviszony változatlan megtartása mellett, és indokolt volt a keresetkorlát is - mondta.

Az új szabályozás miatt azonban - Kökény Mihály közlése szerint - valódi döntési alternatívával állnak most szemben a biztosítottak; vagy változatlan feltételek mellett folytatják kereső tevékenységüket, vagy meg kell szüntessék a jogviszonyukat, és igénybe kell venniük a nyugdíjat.

A korábbi időszakhoz képest az előre hozott nyugdíj igénybevétele jelent bizonyos áldozatot, ezt növeli, hogy a férfiak számára 2011-től, a nőknek pedig 2013-tól megszűnik a csökkentés nélkül előre hozott nyugdíj - mondta Kökény Mihály.

A szabálymódosulások döntő mértékben változtatják meg az érdekeltségi viszonyokat és felértékelődik a nyugdíj igénybevétele nélküli további munkavégzés - hangsúlyozta.

Az előterjesztő szerint felvetődik a kérdés, hogy a nyugdíjnak a kereső tevékenység miatti korlátozása javítja vagy rontja-e a költségvetés egyensúlyi helyzetét. Hozzátette: az eddigi tapasztaltok szerint a nyugdíjasok döntő többsége nem kíván nyugdíjáról lemondani. 2008-ban 175 fő öregségi nyugdíjának szüneteltetésére került sor, míg 2009-ben eddig 250-en kérték ezt, így nem lehet jelentős kiadáscsökkentésről beszélni.