A magyar felnőtt lakosság mindössze harmadát érdekli a környezetvédelem - derül ki a GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közös felméréséből.

A magyar lakosság környezetvédelemhez, környezettudatos életmódhoz való viszonyát vizsgáló felmérés szerint hasonló arányban vannak azok, akik azt vallják magukról, hogy hajlandóak is tenni környezetünk védelméért.

A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valaha is szelektíven gyűjtötte a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyűjtők aránya eléri a 60 százalékot is.

Csekélyebb mértékben aktívak a szelektív hulladékgyűjtésben a kevésbé tehetős csoportokba tartozók. Ezen felül a fiatalok többsége is alacsony hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt. A társadalmilag legszegényebb réteg hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet.

Míg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül hangzanak az embereknek, a fair trade kifejezést pedig alig ismerik.

A kutatás megállapította, hogy a "zöld gondolkodás", a környezetvédelem a kultúrafogyasztás része, ezért nagymértékben kultúrafüggő. A vizsgált 8 jellegzetes fogyasztói csoport egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutat a környezettudatos életmód, valamint a környezetvédelemhez való hozzáállás tekintetében is.

A felmérés eredményei szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni. Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele állítása szerint előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetet), viszont az autó használatáról csupán alig több mint az egynegyedük mondana le.