Palovics Lajos elmondta, hogy a helyi műszaki műemléki védettséget élvező viadukt a múlt században fontos szerepet töltött be a vasúti közlekedésben. Kétes hírnévre 1931-ben tett szert, amikor egy szeptemberi napon Matuska Szilveszter felrobbantotta a rajta átrobogó bécsi nemzetközi gyorsot. A merénylet 22 halálos áldozatot és 17 sebesültet követelt.

A megrongálódott viadukt vasszerkezetét helyrehozták, ám később ezen a vonalon megszűnt a vasúti közlekedés, és a MÁV átadta a használaton kívüli építményt az önkormányzat elődjének, a helyi tanácsnak. Legutóbb 1996-ban végeztek el rajta nagyobb állagmegóvási munkát, ma évente egy-két millió forintjába kerül a városnak az acélszerkezet karbantartása. A viadukt 29 méteres magasságából messze ellátni a tájra, benne a kanyargó Torbágyi-patakra.

A dombok viszont eltakarják az innen személődők elől azt a önkormányzat által megvásárolt 20 hektáros rétet, ahol a terv szerint ősi magyar állatfajok bemutatóhelyét alakítják ki. Az ehhez szükséges húszmillió forintot pályázati úton kívánják elnyerni. A elképzelés szerint - utalt rá a polgármester - magyar szürke marha és rackajuh legelészik majd itt a régi tartási körülményeknek megfelelően. Ugyancsak a közelben tanösvényt is kiépítenek, ahonnan a tájra jellemző védett növényeket (például az árvalányhajat, a tavaszi héricset), valamint az itt fennmaradt, miocén földtörténeti korból származó közeteket mutatják be.