Az MTI birtokába került 54 oldalas dokumentum a miniszterelnök által vasárnap ismertetett program részleteit is tartalmazza, többek közt azt, hogy a válságkezelő program végrehajtását programiroda felügyeli majd, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik. A kormány készít egy ütemtervet, amely az intézkedések határidejét is tartalmazza majd. A kormányon belül létrejön a válságkezelő kabinet, amely hetente ülésezik.

Az intézkedési tervet kormányhatározat formájában is kihirdetik. A kormány azt tervezi, hogy az azonnali válságkezelő lépésekről szóló jogszabályokat az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végéig el is fogadja.

A társadalmi partnerekkel, a szociális és gazdasági érdekérvényesítő szervezetekkel is egyeztet majd a kormány az intézkedéscsomagról.

Az export visszaesése az idén várhatóan az első negyedévben lesz a legerőteljesebb, a második félévben - amikor az európai élénkítő csomag hatásai is megjelennek már - a visszaesés mértéke is érzékelhetően kisebb lesz, véli a kormány.

Drasztikusan csökken a foglalkoztatottság

A dokumentum rögzíti, hogy a versenyszféra foglalkoztatása a tavalyi év utolsó negyedéve óta csökken, februárban már 4,7 százalékos volt a visszaesés. Az év első felére a foglalkoztatás drasztikus csökkenését prognosztizálja a kormány, amely szerint a foglalkoztatás csökkenésének mérséklését célzó intézkedések hatása csak késleltetve jelentkezik, így a munkanélküliség-emelkedés csak a második félévtől fordulhat kedvezőbbre.

Az állami kiadások jelentős arányú visszafogása a reáljövedelmek csökkenésével jár - írja a válságkezelő csomagban a kabinet. Ez, valamint a válság miatt növekvő munkanélküliség, a hitellehetőségek szűkülése jelentősen, várhatóan 7-8 százalékkal veti vissza a lakossági fogyasztást.

A külpiaci dekonjunktúra kedvezőtlen hatásai a vállalatok beruházási hajlandóságát is visszafogják, ezért a kabinet a nemzetgazdaság egészében a beruházások 10 százalék körüli visszaesésével számol.A belföldi felhasználás csökkenő importigénye és a külkereskedelemben várható cserearány-javulás miatt a nettó export pozitív hozzájárulásának növekedésére lehet számítani, ami a külső egyensúlyban is érdemi javulást fog jelenteni.

A kabinet számításai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2009-ben a GDP 4-4,5 százalékára mérséklődhet, a külső finanszírozási igény ennél lényegesen kedvezőbb, a GDP 2,5 százaléka lehet.

"A tavaly ősztől kezdődött dezinflációs folyamatokat tovább vetítve 2009 első felében csökkenő inflációs ráta várható, az év második felétől a normál áfakulcs növelése, illetve a jövedéki adók emelése azonban növeli az inflációt" - olvasható a dokumentumban.

A kormány szerint a csökkenő lakossági kereslet miatt az áremelési nyomás azonban nem tud teljes mértékben érvényesülni, így éves átlagban az infláció 4,5 százalék alatt maradhat 2009-ben.

A fenti makrogazdasági mutatók és a jelenlegi nemzetközi előrejelzések alapján 2009-ben a hazai GDP 5,5-6 százalékos visszaesésével kell számolni. Ekkora gazdasági recesszió mellett is tartható lesz a 3 százalék alatti idei hiánycél - ha a kormány meglépi a tervezett intézkedéseket.

Jövőre tetőzik az államadósság

A kiigazító intézkedések hatása miatt a GDP 2010-ben még enyhén csökken, de 2011-től már a belföldi felhasználás egyre erőteljesebb növekedése érvényesül. 2012-2014-ben - a most meghozott döntések eredményeként - a gazdaság növekedése már elérheti a 3,5-4 százalékot.

A 2009-ben tervezett intézkedések hatására a strukturálisan igazított GDP-arányos elsődleges egyenleg már ebben az évben is jelentősen, 2 százalékponttal javul, és eléri a 3 százalékot, 2010-ben a mutató már 4 százalék lehet, és tartósan ezen a szinten is marad.

Az államadósság 2010-ben tetőzik, majd a gazdasági növekedés várható beindulásával párhuzamosan dinamikusan csökkenni kezd.

A 2008 végén lehívott, IMF által nyújtott hitelt teljes egészében 2012-ben lehet visszafizetni. A kisebb adósság és a várhatóan csökkenő kamatok miatt kisebb lesz az adósságszolgálat, ami 2013-tól automatikusan visszafogja az állami kiadások szintjét.