Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint alkotmányellenes az a jogegységi határozat, amely értelmében be kell számítani a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakközépiskolában töltött tanulóéveket.

Az InfoRádiónak nyilatkozva az Ab szóvivője elmondta: jogegységi határozatot akkor hoz a Legfelsőbb Bíróság (Lb), ha a bírói gyakorlat ellentmondásos, márpedig ebben a kérdésben az volt: előfordult, hogy egyes bíróságok beszámították a szakiskolai éveket, mások viszont nem. Ennek a problémának az áthidalására született az a jogegységi határozat, amely úgy fogalmaz, hogy a fegyveres és rendészeti erők dolgozóinak nyugdíjazásánál be kell számítani a szakképzési éveket.

Sereg András hozzátette: ennek a határozatnak a jogalapja egy 1976-ban született minisztertanácsi döntés volt, amelyet azonban az évek során többször is módosítottak, végül pedig eltöröltek. Vagyis egy kiüresedett, normatartalom nélküli határozatot értelmezett az Lb a jogegységesítési határozatában.

A szóvivő hangsúlyozta: ennek értelmében az Ab nem tartalmi kérdések, hanem a jogalkotási folyamat miatt minősítette alkotmánysértőnek a jogegységi határozatot. Elmondta: a mostani határozat akkor lép hatályba, amikor annak szövege megjelenik a Magyar Közlönyben, vagyis nem visszamenőlegesen, bár ezt számos indítványozó kérelmezte.

Sereg András hozzátette: az Ab döntésének értelmében a szóban forgó jogegységi határozat az iskolás évek beszámításáról a jövőben nem lesz kötelező, vagyis a bíróságoknak kell kialakítaniuk egy alkotmányos normáknak megfelelő gyakorlatot, vagy a jogalkotónak kell olyan törvényt hoznia, amely egyértelmű eligazítást ad.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke hangsúlyozta: be kell számítani a szakképzési éveket azoknál a hivatásos állományúaknál, akik 1996 előtt létesítettek szolgálati viszonyt, akik azonban ez után lettek rendőrök, tűzoltók, vámosok vagy katonák, a nyugdíjazásuknál már nem számítanak a szakközépiskolai évek, mert a szolgálati törvény kimondja: csak a tényleges fegyveres és rendvédelmi testületnél eltöltött szolgálati idő számít a nyugdíjazásnál.

"Életcél lehet a nyugdíjba vonulás"

A szolgálati törvény azt is kimondja: 25 év szolgálati jogviszony után, ha fizikai állapota nem teszi lehetővé, hogy a szolgálatot ellássa, vagy átszervezés miatt megszűnik a beosztása, nyugdíjba mehet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagja.

A gyakorlat nagyon elterjedté vált, és sok, negyvenes évei elején járó rendőr ment nyugdíjba. A magyar társadalom azt a képzetet keltette tagjaiban, hogy életcél lehet a nyugdíjba vonulás - mondta korábban az InfoRádiónak Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, aki a probléma megoldására azt a javaslatot tette, hogy plusz pénzt kell adni a tapasztalt rendőröknek, így nyugdíjba vonulás helyett állásukban maradnának. A tárcavezető elképzelése szerint havi negyvenezer forintos kórpótlékkal egészülne ki a 25 éve szolgáló rendőrök fizetése.

A mostani szabályok értelmében a fegyveres és rendészeti szervek dolgozói 25 éves munkaszolgálat után, akár negyvenévesen is befejezhetik a munkát, a nyugdíjazással pedig többet kapnak, mintha tovább szolgálnának, mivel nekik kedvezőbb a nyugdíjszámításuk, mint másoknak - ezért sem véletlen, hogy a 45 ezer fős rendőrségen mindössze 350 rendőr életkora haladja meg az ötben évet. Ma egy rendőr átlagosan 131 ezer forint nyugdíjat kap.