Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
310.37
bux:
136512.08
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi

Kis magyar sztrájktörténet

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete február óta sztrájkol, igaz, azt többször is felfüggesztette. Követelésükről a MÁV-val több mint hatvanszor egyeztettek, de ez idáig nem jutottak dűlőre. A MÁV szerint a február óta tartó sztrájkok a vasúttársaságnak eddig egymilliárd forintos kárt okoztak.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete február 1-jén hirdette meg határozatlan időre az úgynevezett gördülősztrájkját, ami azt jelenti, hogy bármikor felfüggeszthető és újraindítható. Idáig hatszor sztrájkoltak a dolgozók idén. A VDSZSZ legutóbb december 14-én éjféltől hirdetett munkabeszüntetést.

A sztrájkbizottság egyik fő célja, hogy minden vasutas kapjon nettó 250 ezer forintot a MÁV Cargo privatizációs bevételéből, továbbá - a megajánlott 6,9 százalékos bérfejlesztés mellett - 10 százalékos többlet-bérfejlesztést kér a kiszervezett MÁV-társaságok dolgozói számára. Utóbb ez kiegészült a december 14-én hatályba lépett új menetrend visszavonásával, mivel az szerintük ellehetetleníti a személyszállítást.

A MÁV-társaságok jogszerűtlennek és közgazdaságilag megalapozatlannak tartják a VDSZSZ követelését. Álláspontjuk szerint a privatizációs törvény nem teszi lehetővé a más társaságokban dolgozók számára a kedvezményes tulajdonszerzést, így azt csak a MÁV Cargo dolgozóinak ajánlották fel a részvények 5 százaléka erejéig. A bérfejlesztésre irányuló szakszervezeti követelésekkel kapcsolatban pedig a MÁV az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megkötött bérajánláshoz igazodik.

A MÁV számításai szerint egyébként a február óta tartó sztrájk csaknem egymilliárd forintjába került a vasúttársaságnak. A vasúttársaság és a szakszervezet közötti nézetkülönbségek már a sztrájk megítélésekor is jól kirajzolódtak. Míg a MÁV folyamatosan javuló forgalmi helyzetről tájékoztatott, a VDSZSZ elnöke sikeresen megszervezettnek értékelte a sztrájkot, úgy vélte, annak elegendő támogatottsága van a vasúti közlekedés megbénításához, miközben tudni lehetett, hogy egyre többen állnak a sztrájk helyett munkába.

Az érintettek idáig semmiben sem tudtak megállapodni, pedig folyamatosan egyeztettek február óta, sőt még Herczog László személyében közvetítőt is bevontak, hogy dűlőre jussanak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége sem támogatja a sztrájkolókat, ezt támasztotta alá a pályaudvarokon bosszankodó utasok látványa. A VDSZSZ elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy a politika nem engedi az egyezséget. Úgy vélte: a közlekedési tárca késznek tűnik a megállapodásra, ám azt a miniszterelnök nem támogatja.

A helyzet odáig fajult, hogy a héten valaki feltörte a VDSZSZ honlapját, és azon egy vicces üzenetet helyezett el, amelyben a szakszervezet vezetői a sztrájk befejezéséről írnak, ugyanakkor Gaskó Istvánt pedig egy szénbányába küldik. Egy másik internetes oldalon pedig egy videó látható, amelyben a sztrájk miatt pályaudvaron rekedt utasok elkeseredetten üzennek Gaskó Istvánnak és családjának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester
első intézkedések

Azbesztkatasztrófa Szombathelyen – drámai információkat osztott meg a polgármester

Itt van a leköszönő kormány utolsó, és az új kabinet első veszélyhelyzete: Szombathelyen százezer tonna kőzúzalékról derült ki, hogy osztrák bányákból származó azbesztet tartalmaz, amely az utakról a levegőbe kerülve súlyosan veszélyes az emberi egészségre. A településen rendkívüli intézkedéseket vezettek be – nyilatkozta Nemény András polgármester az InfoRádió kérdésére. A baj nagyon nagy, egyes helyeken az azbeszttartalom százszorosa, vagy ennél is nagyobb a megengedett mértéknek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Hová jutottunk az Orbán-korszak alatt? 10 ábra arról, könnyebb vagy nehezebb lett-e lakást venni

Könnyebb ma saját erőből vagy hitelből lakáshoz jutni, mint 2010-ben, az Orbán-korszak kezdetén? Elsőre egyértelműnek tűnik a válasz, hiszen akkoriban pénzügyi válság sújtotta az országot, ahonnan csak javulhatott a helyzet – gondolnánk. Az Európa-rekorder magyar lakásdrágulás azonban keményen ellene dolgozott a reálbér-emelkedésnek, az alacsonyabb kamatoknak és az otthonteremtés segítő intézkedéseknek, így messze nem ilyen kedvező a helyzet. 10 ábrán mutatjuk most be, mennyivel lett könnyebb vagy nehezebb a lakáshoz jutás 16 év alatt annak, aki korlátozottan tud(ott) élni az állami lehetőségekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×