"Amit nekem most csinálnom kell, hogy ehhez a programhoz támogatást és többséget szerezzek, és hogy ennek a programnak a bázisán költségvetése is legyen az országnak, ezért dolgozunk" - a miniszterelnök múlt héten így magyarázta az adócsökkentés szükségességét, és a gazdaságélénkítő program hosszabb távú politikai céljait.

A Megegyezés címet viselő írás, amelyben a kormányfő jórészt a gazdaság fehéredéséből származó pluszbevételt jelölte meg az 1200 milliárdos tehermérséklés fedezeteként, nem talált támogatóra a parlamenti pártok körében.

A Fidesz egy kényszeres programalkotó szimpla beetetésének nevezte a dokumentumot, emellett a KDNP és az MDF is elutasította a javaslatot. A gyakran nem igazi ellenzéki pártnak titulált SZDSZ elnöke először pozitívnak nevezte, hogy legalább van program, majd Fodor Gábor néhány nappal később, a liberális párt ügyvivői testületi ülése után az InfoRádiónak már elutasította a tervezetet.

"Nos mivel ez a program a bizonytalanság programja, és nem az ország túlélésének a programja, hanem Gyurcsány Ferenc túlélésének a programja, ezért azt gondolom, hogy a szakértői kormány ügyét az asztalra kell tenni" - fogalmazott a pártelnök.

Fodor Gábor ezt korábbi mondatai fényében mondta, melyek szerint, ha nem kap megfelelő cselekvési tervet, szakértői kormány felállítását fogja szorgalmazni, és ha ez sem sikerül, az SZDSZ akkor javasolja az előrehozott választásokat.

Plusz érv

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ezzel kapcsolatban az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, nem létezik szakértői kormány.

"Mindig politikai kormány van Magyarországon, mert csak politikai támogatással tud valamit tenni. Hogy egy nagy megállapodás legyen, hogy az ellenzékkel összefogva a mai kormánypárt tényleg szakértői kormányt hoz létre, ez a logika a hatalmi logikából, és a kormánypárt hatalomhoz ragaszkodása miatt teljesen kizárt" - fejtette ki a korábbi pénzügyminiszter.

A Vision Consulting igazgatója szerint a szakértői kormány az SZDSZ értelmezésében egy Gyurcsány Ferenc nélküli kabinetet jelent. Bár a kormányfő a közszolgálati rádióban jelezte, hogy lemond, ha a parlament nem fogadja el az adótörvényeket és a költségvetést, a következő kérdés továbbra is az, hogy a jelenleg kisebbségben lévő MSZP tud-e parlamenti többséget szerezni a jövő évi büdzsé elfogadásához. Török Gábor az InfoRádiónak azt mondta: ha az SZDSZ nem is szavazza meg a költségvetést, még nem feltétlenül van szükség előrehozott választásokra.

"A költségvetés esetleges leszavazása csak egy plusz érv az SZDSZ számára, hogy a kormányfő távozzon, és egy új koalíció megnyíljon. Tehát az SZDSZ célja nem lehet értelemszerűen az előrehozott választás. Az SZDSZ célja, hogy egy Gyurcsány Ferenc nélküli kormányt támogasson akár kívülről, akár belülről" - jelentette ki az elemző.

Sokba kerülhet

Az SZDSZ-es képviselők egyelőre nem mondják meg, hogy támogatják-e a költségvetést, mindenki a konkrét büdzséjavaslatra vár. Abban azonban egyetértenek, hogy nem támogatják a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket, ha annak az alapja a kormányfő mostani programja. Az sem mindegy azonban, hogy a liberális képviselők nemet nyomnak, tartózkodnak, vagy nem szavaznak. Utóbbi két esetben ugyanis elképzelhető, hogy többséget szerez az MSZP.

Bár a szocialisták deklarált célja, hogy a Gyurcsány-kormány kitöltse a mandátumát, Tölgyessy Péter politikai elemző szerint az előrehozott választás a baloldal érdeke is lehet. A volt képviselő a Népszabadságnak adott interjújában úgy fogalmazott: ha a következő másfél év az MSZP és az SZDSZ folyamatos lökdösődésével telik, és bejön Magyarországra is az euróövezetben tapasztalható gazdasági visszaesés, abból jókora vereség lehet.

Tölgyessy Péter szerint további másfél év kormányzati vergődésért a baloldal nem csekély árat adhat. Erre utalt egyébként Török Gábor politológus is, aki szerint legvégső esetben az is elképzelhető, hogy - pártelnöki pozícióját megtartva - maga a miniszterelnök fogja kezdeményezni egy szakértői kormány felállítását - saját maga nélkül.