Egy bizonyos értelemben lehet igazság abban, amit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet képviselője állít, ám ez távolabb áll a valóságtól - mondta az InfoRádiónak az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője.

A TASZ elnöke, Dénes Balázs hétfőn úgy vélekedett: bár a magyar hatályos jogszabályok nem mondják ki, hogy ok nélkül bárkit, bármikor igazoltatni lehet, a gyakorlatban bármi indok lehet erre.

Horváth Attila közölte: a rendőrség működését általánosságban az 1994 óta létező rendőrségi törvény szabályozza. Ez 2008. január 1-jéig kimondta, hogy a rendőr azt a személyt igazoltathatja, akinek szükséges megállapítani a személyazonosságát. Nem arról szólt tehát, hogy a rendőr bárkit igazoltathat; kiderült belőle, hogy az illetőnek valamit tennie kellett azért, hogy szükséges legyen megállapítani, ki is ő - magyarázta az alezredes.

Az ORFK osztályvezetője megjegyezte: ez rendkívül tág fogalom, ezért is változtatták meg tavaly a rendőrségi törvényt. A jogszabály ma már úgy fogalmaz: azt a személyt lehet igazoltatni, "akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani."

Ez alapján azt mondani, hogy a rendőr bárkit igazoltathat, nem teljesen helytálló, azt csak célhoz kötötten lehet megtenni - jelentette ki Horváth Attila. Az ORFK munkatársa hozzátette: jó irányba változott a szabályozás, hiszen immár mindenképpen valamilyen ok-okozati összefüggésnek kell lennie az állampolgár magatartása és a rendőri intézkedés között.

Horváth Attila hozzáfűzte: amikor fokozott ellenőrzést rendelnek el, az adott területen tartózkodó vagy azon áthaladó emberekkel szemben minden esetben rendőri intézkedést, így alapvetően igazoltatás kezdeményeznek.