Az MTI annak kapcsán kérdezett meg közlekedésszervező mérnököket, hogy a BKV szakszervezetei április 7-ére üzemkezdettől délután egy óráig sztrájkot hirdettek, és a péntek reggeli tárgyalások sem vezettek eredményre a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. vezetősége és a szakszervezetek között.

A szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg napi kétmillió utast szállítanak a BKV járművei, ha leáll a közösségi közlekedés, nekik is autóba kellene ülniük, vagy gyalog kellene útnak indulniuk. (Kerékpárral rendszeresen ma még nagyon kevesen közlekednek a fővárosban, hétvégeken néhány tízezerre tehető a kerékpárosok száma a budapesti utcákon.)

Az autóval közlekedőknek a saját úti céljaik mellett a családjuk úti céljait és a családi ügyintézést is teljesíteniük kellene; egy autóval átlagosan három ember utazási igényét kellene kielégíteni.

Megjegyezték: egy általános, legalább egész napos egységes sztrájk - amely érinti a Volánt, a MÁV-ot és a BKV-t - esetén a főváros egy vagy két napig "működhetne". Ilyen esetekben ugyanis sok az elhalasztott utazás, sok a csúsztatás, kivett szabadnap, ál-betegállomány, a mégis útra kelők azonban a szokásosnál fáradtabban érkeznek meg úti céljukhoz.

Amennyiben egy hétig vagy hosszabb ideig maradna közforgalmú közlekedés nélkül Budapest, az már komoly gondokat okozna a város, és részben az ország életében is - hívták fel a figyelmet.

Mint mondták, a tömegek által megfizethető, sűrű, kényelmes közforgalmú közlekedés fenntartása és biztonságos üzemeltetése közös érdek. A finanszírozásában minden érintettnek - a szolgáltatást igénybe vevő utasnak, a tulajdonos önkormányzatnak és az államnak - egyenlő arányban kellene részt vállalnia.