A teljesítményvolumen-korlát csökkentése miatt vannak olyan beavatkozások, amelyekre kevesebb pénz jut, emiatt pedig az adott kórház igazgatója megtiltja az orvosainak, hogy az ilyen kezelésekre szoruló betegeket ellássák - mondta az InfoRádiónak a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet munkatársa.

Rékassy Balázs hozzátette: a kórházaknak ez csak plusz kiadásokat okoz, mivel az intézmények költségeinek 60 százaléka a kifizetett bér, 20 százaléka fix kiadás, 20 százalék pedig mozgó költség.

Így, ha az orvosok a munkaidejükben a volumenkorlát miatt nem tudnak dolgozni, csak rejtvényt fejteni, akkor is ki kell nekik fizetni azt a bért, amelyet egyébként a munkájukért kapnának - közölte az egészségközgazdász.

Nem számoltak vele

Rékassy Balázs úgy véli: a kormány célja a volumenkorlát leszállításával az volt, hogy csökkentse az orvosok számát, nem számolt azonban azzal, hogy a kórházak a doktorok elbocsátása után nem tudnának megfelelően működni.

Egy sebészeti osztály négy orvossal a nyolc helyett nem működhet, hiszen nem tudnak huszonnégy órás ügyeletet biztosítani - jelentette ki a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet munkatársa.

Mindenki egyformán rossz helyzetbe került

Az egészségügyi kormányzat az intézkedéssel egyenletesen rossz helyzetbe hozott mindenkit ahelyett, hogy felemelte volna a volumenkorlátot azokban a kórházakban, ahol jó az ellátás színvonala.

Így koncentrálhatták volna abba az intézménybe az ellátást, emelhették volna az ágyszámot, a többi, rosszabb minőségmutatókkal rendelkező kórházakban pedig megszüntethették volna - például - a sebészeti osztályt - mondta az egészségközgazdász.

Rékassy Balázs közölte: sok olyan beteg van, akiket a volumenkorlát miatt később, betegségük előrehaladottabb állapotában műtenek meg, kezelésük pedig drágább lesz.