Magyarországon az orvosok az esetek alig több mint tíz százalékában döntenek az egynapos műtét mellett. Nyugat-Európában a tervezhető műtétek 40-70 százaléka után a betegek nem maradnak kórházban - olvasható a Népszabadságban. Magyarországon viszont az egészségbiztosító által finanszírozott több mint egymillió műtét alig több mint tíz százalékát végezték el ilyen módon. A veszteség a páciensek számára napokban mérhető, a társadalombiztosításnál - milliárd forintokban. A kórházak jól járnak: a befektetett betegek náluk eltöltött napjai után megkapják a tb-től az adott betegségcsoportra kalkulált összeget. Akkor is, ha adott esetben elvégezhették volna a műtétet ambulánsan is. Ennek a bizonyítása ugyanis meglehetősen körülményes. Az egészségügyi kormányzat inkább azzal próbálkozik, hogy jelentős mértékű pályázati pénzt bocsát rendelkezésre azoknak a kórházaknak, amelyek a megszüntetett aktív ágyaik miatt feleslegessé vált kapacitásaikat egynapos ellátással kötnék le. A Népszabadság szakértőket kérdezett az egynapos beavatkozások előnyeiről és hátrányairól.

Már ősszel visszavonhatja a kormány a központi közigazgatásban dolgozó valamennyi minisztériumi főosztályvezető vezetői státusát. Ez a köztisztviselők jogállásához benyújtott módosítás hatályba léptető rendelkezéséből derül ki. A Gyurcsány-kormány elképzelései szerint a jogszabály hatálybalépése után 15 nappal minden minisztériumi főosztályvezetőnek döntenie kell arról, beleegyezik-e, hogy az eddigi határozatlan idejű vezetői megbízását hatéves határozott idejűre módosítsák. Hogy mi lesz azokkal a főosztályvezetőkkel, akik erre nem vállalkoznak? - a többi között erről olvashatnak a Magyar Nemzet cikkében.

Alap létrehozását kezdeményezte egy Antiferro nevű szervezet annak érdekében, hogy felkutathassák az autóreklámos Il Ferro cég mostani és előző tulajdonosát - olvaható az index.hu-n. Az alaphoz fejenként 1000 forinttal társulhatnak a károsultak, így több millió is összegyűlhet, de pontosan nem tudni, mi lesz a pénz sorsa. Az Il Ferro lassan már az internetről is eltűnik.

Még az idén eldőlhet az iparűzési adó sorsa - írja a Napi Gazdaság. A vártnál korábban, június 28-án kezdi el tárgyalni az Európai Bíróság a magyar iparűzési adó ügyét, így már az ősszel ítélet születhet az adónemről. Nem számított ilyen korai időpontra Oszkó Péter sem, de a Deloitte elnöke szerint jó, hogy hamarabb lezárulhat az ügy. Arról, hogy júniusban mely indítványok kerülnek napirendre a gazdasági napilapban olvashatnak.

Vége a mesés áremelkedés időszakának: megállt a spanyol ingatlanok árának szárnyalása. A korábbi években számos külföldi vásárolt spanyolországi ingatlant, magyarok ezrei is, értékemelkedésre spekulálva - írja a Világgazdaság. Eddig számításaik be is váltak: alig néhány százalékos hitelkamat mellett villájuk, ingatlanuk értéke akár évi két számjegyű mértékben is emelkedett. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint azoknak érdemes megtartaniuk spanyolországi ingatlanjukat, akik üdülési célból vásárolták azt. Másoknak inkább Albániában, Montenegróban vagy Bulgáriában érdemes szerencsét próbálniuk. A spanyol piacon hosszú évekig túlkínálat várható. Spanyolországban a kitelepülni vágyó magyarok a 300-350 ezer eurós ársávban keresnek két hálószobás ingatlanokat. Mások értékesebbre, 600 ezer-1 millió eurósra cserélik korábbi ingatlanukat.